Kovács Gyula - Máté József - Vargáné Szokodi Kornélia (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1978/79-1982/83
3. A FŐISKOLAI OKTATÁS-NEVELÉS FOLYAMATÁNAK JELENTŐSEBB ADATAI ÉS ESEMÉNYEI
A g, v, z és az s jelű követelménynél valamint a záró dolgozatnál és az államvizsgán a hallgató munkáját illetve feleletét az ötfokozatú osztályzat szerint (1 — elégtelen, 2 — elégséges, 3 — közepes, 4 — jó, 5 — jeles) minősítik. Az oklevél minősítésébe a szigorlati és az államvizsgatárgyak valamint a szakdolgozat érdemjegyei számítanak be. c) A szorgalmi időszak beosztása a nappali tagozaton — az oktatási idő félévenként 15 hét, az utolsó félévben 12 hét, — a vizsgaidőszak az oktatási időt követően 6 hét, — az üzemi és egyéb gyakorlatok általában a nyári vizsgaidőszakot követik, a levelező tagozaton — az oktatási időben félévenként 4 konferencia, konferenciánként 3 nap napi 8 óra időtartamban, az utolsó félévben 3 konferencia, — a vizsgaidőszak azonos a nappali tagozatéval, — a gyakorlatok általában az adott félévek oktatási idejében vannak. d) A tantervi táblázatok nem tartalmazzák a nappali tagozaton meghirdethető nem kötelező tárgyakat. Ezek nagyobb részét több szak hallgatói is választhatják, de vannak speciális, csak egy-egy szak hallgatóit érintő tárgyak is. A nem kötelező tárgyak a következők: — minden szakon Testnevelés — a közlekedési műszaki tanár szak kivételével minden szakon Közművelődési ismeretek Környezetvédelem Közlekedés egészségügy Munkaszervezés Szociológia — az üzemi szakok kivételével minden szakon Idegen nyelvek (angol, francia, német, spanyol) — az üzemi szakok és a közlekedési műszaki tanár szak kivételével minden szakon Vezetési ismeretek Jogi ismeretek — a közlekedésépítési szakokon Fizika Közlekedési épületek 72
