Magyar Béla - Olajos Csongorné - Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1973/74-1977/78
II. ÖT ESZTENDŐ FŐBB ESEMÉNYEI
junktus, tanársegéd besorolású, a fő- és másodállású oktatók arányainak megvál tozta tása. A munka rendkívüliségét, mennyiségét érzékelteti pl., hogy a főállású oktatók 1974-es létszáma 1978-ra 119-ről 240 főre nőtt, a másodállásúaké pedig 50-ről 6 főre csökkent. A nem oktatói állományúak 1974-ben kereken 200-an voltak, létszámuk 1978-ra Győrött 435-re emelkedett. Az áttelepülés időszakában évente átlagosan 35—50 oktatóval gyarapodott a létszám, így az oktatók többsége, a nem oktatóknak pedig szinte teljes egésze már Győrben lett a főiskola dolgozója. A Személyzeti Osztály a főiskola személyi állományának, szervezetének kialakításával egyidejűleg maga is, meghatározott munkaterületű és feladatú, szervezeti egységgé fejlődött. Főigazgatói Hivatal A főiskola általános igazgatási, oktatásszervezési, hazai és nemzetközi kapcsolatainak ápolása, ügyeinek intézése, az új szervezet kialakításának, az áttelepülés igazgatási és döntéselökészitési munkáinak elvégzése, a más szervezeti egységek és bizottságok tanácsadó, igazgatási és gazdasági tevékenységének összehangolása volt ebben az ötéves időszakban is a Főigazgatói Hivatal fő feladata. 1974. szeptemberéig szervezeti tagozódás nélkül működött, beosztottaik látták el a főigazgató és helyetteseinek számára a titkársági teendőket, más beosztású dolgozói pedig egy-egy főbb munkaterület, pl. az oktatás-nevelés, a tudományos és nemzetközi kapcsolatok, a könyvtár, a hallgatók másodfokú ügyeivel foglalkoztak, illetve általában ők voltak a titkárai a főiskolán megszervezett tanácsoknak és bizottságoknak is. A Győrbe település első ütemével egyidejűleg, 1974. őszén, a még budapesti székhelyű Főigazgatói Hivatal keretében, de Győrben megalakult a Tanulmányi Osztály, amely ellátta az ottani üzemmérnök- és műszaki oktató szakos hallgatókkal kapcsolatos általános (beiratási nyilvántartási, tandíj, ösztöndíj stb.) ügyeket, illetve előkészítette döntésre az elsőfokú ügyeket. Ettől az időszaktól számíthatjuk a Főiskolai Könyvtár, mint szervezeti egység megalakulását is; vezetője kivált a hivatal személyi állományából és — főigazgató-helyettesi elvi irányítással - megkezdte a győri Főiskolai Könyvtár létesítésének előkészítő munkálatait. A Főigazgatói Hivatal győri részlegének kiépítése is megkezdődött, a Ságvári Endre utca 25. sz. házban kapott helyet a főigazgató és két helyettesének titkársága, a hivatali részleg, a tanácsterem, az udvari épületben pedig a könyvtár. 47
