Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1968/69-1972/73

I. A FŐISKOLA ÉS JOGELŐDEINEK TÖRTÉNETE

vet alakítottak ki. Újjá alakult a Bizottság, kiegészült a KISZ képviselőjével és meghatározta működésének továbbfejlesztésére az alapelveket. Ennek eredményeként az ONB uj szervezeti- és működési szabályzata elkészült, és az a második félév folyamán került kiadásra.

Az októberi ülésen az ONB az éves munkatervének végleges kialakitásával foglalkozott, saját munkastílusára vonatkozóan alapelveket fogadott el. Jelentős volt ez az ülés azért is, mert ekkor tárgyalták először a Főiskola tanulmányi- és vizsgaszabályzatának módosítására vonatkozó elveket. Ezt követte később a tételes módositó javaslatok begyűjtése, egyeztetése, a főhatósággal a konzultáció, majd a korszerűbb, a hallgatói közösségek javaslatait is figyelembe vevő végleges szabályzat kidolgozása, amely az 1973/74. tanévtől lett érvényes.

A novemberi ONB ülés készitette elő az MSZMP KB-nak az állami oktatás helyzetéről és feladatairól szóló határozatából következő főiskolai teendők és azok ütemezésének meghatározását, azt az akcióprogramot, amelynek megtárgyalására és elfogadására a decemberben tartott összoktatói értekezleten került sor.

Az Oktatási-nevelési Bizottság a téli vizsgaidőszak végén, 1973. januárjában tartotta a következő ülését. Ezen az összoktatói értekezlet elé terjesztett akcióprogram végrehajtásának módjáról folytatott beható vitát. A másik napirendi pont keretében a "Diákotthon, mint az erkölcsi-politikai nevelés bázisa" cimü előterjesztést vitatta meg és meghatározta a kollégiumi szint eléréséhez szükséges főiskolai követelményeket.

A tavaszi félévben, az áprilisi ülésen az ONB elnöke beszámolt az akcióprogram alapján kiküldött szakbizottságok addigi tevékenységéről, és módszertani javaslatot fogadott el a szakbizottsági munka továbbviteléhez. Előterjesztés készült az oktatók pedagógiai továbbképzése tartalmi kérdéseiről és a módszerről. Ezen az ülésen

77