Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1968/69-1972/73
I. A FŐISKOLA ÉS JOGELŐDEINEK TÖRTÉNETE
irányú vállalatok, kutatóintézetek szakemberei, a Felsőfokú Vasutforgalmi Technikumban a MÁV Tisztképző Intézet, a Vasúti Tudományos Kutatóintézet, a MÁV Szegedi Igazgatósága szakemberei oktattak. A kötelező termelési gyakorlatokat a hallgatóka rokon szakirányú üzemekben végezték. A termelési gyakorlatok - amellett, hogy elmélyitették a hallgatók gyakorlati szakismereteit - nagy segítséget nyújtottak abban, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az átmenet az oktatás és a későbbi munkahelyen végzendő tevékenység között. Ez a körülmény az itt tárgyalt felsőfokú technikumok esetében igen fontos volt, hiszen ezek elsősorban a KPM üzemek számára biztosították a szakember-utánpótlást. A Felsőfokú Gépjármüközlekedési Technikum, a Felsőfokú Távközlési Technikum és a Felsőfokú Vasutforgalmi Technikum közvetlen felügyeletét ellátó Közlekedés - és Postaügyi Minisztérium gondoskodott az intézmények eredményes működéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételekről, az oktató-nevelő munka irányításáról, a hallgatók felvételéről, a gyakorlati képzés megszervezéséről, a nappali tagozaton végzettek foglalkoztatásáról. A művelődésügyi miniszter általános felügyeleti jogkörében döntött a felsőfokú technikumok általános szervezeti, felvételi stb. ügyeiben, megállapította a tantervet, meghatározta a felsőfokú technikumot végzettek tanulmányi időbeszámitással történő továbbtanulásának feltételeit. A felsőfokú technikumok élén igazgató állt, aki munkájában az igazgatóhelyettesre és az intézmény tanácsára támaszkodott. Az intézmények vezetésével kapcsolatos igazgatási és gazdasági feladatokat a felsőfokú technikumok hivatalai (tanulmányi hivatal, gazdasági hivatal) látták el. A felsőfokú technikumokban az 1962/63-as tanévben a következő szakokon indult meg az oktatás: 12
