Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1989
1989. február 20., Főiskolai tanács rendkívüli ülése - 1. Javaslat a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola önálló egyetemmé szervezésére. Előterjeszti: Dr. Kiscelli László - 2. A SZIKTMF véleménye A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei című vitaanyagról és a tantervkészítés aktuális feladatai. Előterjeszti: Dr. Rab Károly - 3. Intézet és tanszékek elnevezésének megváltoztatása Előterjeszti: Dr. Horváth András - 4. Szerződéses munkák szabályzatának módosítása. Előterjeszti: Dr. Koren Csaba - 5. Oktatói továbbképzési támogatások szabályzata. Előterjeszti. Dr. Vasvári István. - 6. Szabályzat a főiskolai dolgozók lakásépítésének és lakásvásárlásának munkáltatói támogatásáról. Előterjeszti: Dr. Horváth Károly - 7. Oktatói kilépések elemzése. Előterjeszti. Dr. Vasvári István - 8. Egyebek
Közlekedési^és Távközlési Műszaki Főiskola Széchenyi István Javaslat a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola önálló egyetemmé szervezésére CElőterjesztés a Főiskolai Tanács 1989 február 20. ülésére) A magyar társadalmi és gazdasági reform sikerének alapvető feltétele az értelmiségképzés új alapokra való helyezése. Ezért a következő években a magyar felsőoktatást - az elhatározásoknak megfelelően - az európai színvonalnak, gazdasági szükségleteinknek megfelelően modernizálni kell. Ennek során a cél a hatékony, teljesítményelvű* korszerű színvonalú oktatás, amely többek között a szellemi és anyagi erők koncentrálásával a mainál lényegesen nagyobb hallgatói létszámoknak a képzésben való részvételével oldható meg.^ Emellett a műszaki felsőoktatás intézményhálózatának megfelelő átalakításával erősíteni kell a korszerű . infrastruktúra fejlesztésére és működtetésébe alkalmas felsőfokú szakemberek képzését. Hazánkban az alföldi, az észak—magyarországi, a dél-dunántúli régiókban és Budapesten, egyértelműen kialakultak az egyetemek révén is a kiemelkedő szellemi központok. Ugyanakkor a társadalmi-gazdasági, földrajzi szempontból viszonylag legfejlettebb Észak-Dunántúlon nincs a többi országrészhez hasonlítható nagyságú egyetemi központ. Pedig napjainkban a nemzetközi kapcsolatok erősödése érdekében is erre nagy szükség lenne. Ez Budapest amúgyis nyomasztó túlsúlyát valamelyest ellensúlyozná. Az egyetemek mai területi elhelyezkedése kedvezőtlen hatással van az Észak-Dunántúl területén lakó f iatalok továbbtanulási esélyeire, így a régió értelmiségi szakemberekkel való ellátására. Különösen az utóbbi években érzékelhető e térségben a közgazdasági képzés hiánya, egyébként is a fejlett tőkés oxszágokhoz viszonyítva magyarországon lényegesen alacsonyabb a közgazdász végzettségűek száma. < Az oktatás korszerűsítésének feladatain dolgozva a Széchenyi István . Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola is áttekinti helyzetet és terveit az országos feladatok szempontjai szerint. Megállapítjuk, hogy a főiskola:- mintegy 20 éves működése alatt minden számszerű mutatójában és a közvélemény megítélésében is a műszaki felsőoktatás egyik jelentős intézményévé vált; — a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki karával és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel kialakított rendszerében a főiskolán végzettek az említett egyetemeken való továbbtanulásuk esetében többségükben helytállnak;- épületei, laboratóriumai a több oldalú szakterületről jövő támogatás és a saját fejlesztés következtében még most is viszonylag elfogadható állapotban vannak; — kutató—fejlesztő tevékenysége a közlekedés, a hírközlés a gépészet az építés, valamint a műszaki pedagógia, a társadalomtudományok terén az évek óta, csaknem folytonosan növekvő kutatás— -fejlesztés megrendelés alapján is elismert, a főiskola munkáit a megrendelők hasznosítják;- nemzetközi kapcsolataiban a hároméves képzési idő ellenére a külföldi CLNK, NDK, SZU) egyetemek méltó partnere: — országos, megyei és városi méretekben a társadalmi—szakmai,
