Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1989

1989. február 20., Főiskolai tanács rendkívüli ülése - 1. Javaslat a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola önálló egyetemmé szervezésére. Előterjeszti: Dr. Kiscelli László - 2. A SZIKTMF véleménye A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei című vitaanyagról és a tantervkészítés aktuális feladatai. Előterjeszti: Dr. Rab Károly - 3. Intézet és tanszékek elnevezésének megváltoztatása Előterjeszti: Dr. Horváth András - 4. Szerződéses munkák szabályzatának módosítása. Előterjeszti: Dr. Koren Csaba - 5. Oktatói továbbképzési támogatások szabályzata. Előterjeszti. Dr. Vasvári István. - 6. Szabályzat a főiskolai dolgozók lakásépítésének és lakásvásárlásának munkáltatói támogatásáról. Előterjeszti: Dr. Horváth Károly - 7. Oktatói kilépések elemzése. Előterjeszti. Dr. Vasvári István - 8. Egyebek

3.9 A műszaki pedagógusképzés tantervi irányelvei

A/* Általános észrevételek

1/ Egyetértünk és jónak tartjuk, hogy a tantervi irányelv a műszaki pedagógusképzés új rendszerére és tartalmára vonatkozóan biztosítja:

— az iizeramernökképzésse 1 párhuzamosan a pedagógusképzést;

Cmegszüntetve az eddigi "zsákutca" jelleget), valamint a főiskolai és egyetemi szintű képzés jobb összehangolását;

2/ Az irányelvek terminológiáját több helyen is pontatlannak, helyenként következetlennek tartjuk.

Sajnálatos, hogy a műszaki pedagógusképzés tantervi irányelveit a pedagógus szakág tantervi irányelveinek ismerete nélkül tanulmányozhattuk csak.

US konkrét észrevételek, javaslatok

— Az anyagban a "tanári mesterség" kifejezés használata és értelmezése pontatlan.

— A műszaki pedagógusképzés célját - összhangban az ellátandó feladatokkal - bővíteni szükséges a nem iskolarendszerű

szakképzésre való tekintettel.

— A főiskolai szintű képzés céljának megfogalmazása módosítást

igényel; a gyakorlatok vezetése és a kevésbé elméletigényes szaktárgyak tanítása ugyanis a középfokú iskolákban és a nem iskolarendszerű szakképzésben egyaránt feladata az

üzemmérnök—tanárnak.

Az egyetemi és a főiskolai szintű képesítések megnevezése

pontatlan, következetlen. Javasoljuk az oki. mérnök-tanár, az oki. üzemmérnök—tanár és az oki. műszaki tanár kategóriák alkalmazását. Ez utóbbi a régi műszaki oktató elnevezés új megfelelője lenne.

A képzés fő feladatai pontosításra szorulnak, hiszen nem

iskolarendszerű képzés nemcsak az ipari szférában van, hanem más területeken is Cpl. MÁV, Posta, ATI, Volán, stb.).

— A képzés struktúráia jelenlegi formájában nem következetes

felépítésű, zavart okoz, hogy keveredik az alapképzés, a

másoddiplomás kiegészítő képzés és a továbbképzés. Az egyes képesítések megnevezése több esetben pontatlan vagy téves.

— Indokolatlanul hosszúnak tartjuk az oki. üzemmérnök—tanárok

számára előírt 3 eves egyetemi kiegészítő képzés időtartamát, ezt "legalább két évV foi'mában kellene előírni. Hasonlóan, a "legalább egy év" időtartamot tartjuk célszerűnek az okleveles műszaki tanári diplomára épülő okleveles üzemmérnökképzés

esetében, az irányelvekben szereplő 1.5 év helyett.

— Indokolatlannak tartjuk, hogy a párhuzamos képzés formájában megvalósuló alapképzésben miért tesz különbséget az irányelvek az egyetemi és a főiskolai képzés között az államvizsga tárgyakban, Véleményünk szerint, mindkét esetben a műszaki képzés szakirányának megfelelő összetett szakmai témával bővül az áliamviszga.

Győr, 1989. február 15. Előterjeszti:

a képzési szintek közöt.ti továbbképzés lehetőségét

Dr. Rab Károly főiskolai docens

4