Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1981
1981. április 25., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. Javaslat a főiskola gazdálkodási rendjére - 2. Előterjesztés a főiskolai kutatásokról és javaslat a következő ötéves kutatási tervre - 3. Intézkedések az ifjúsági törvény végrehajtásáról kiadott 108/1981, MM számú utasítással kapcsolatban - 4. Javaslat a munkaterv feladataira, valamint a jövő tanév időbeosztására - 5. Beszámoló a főiskolai sport helyzetéről és feladatairól - 6. Tájékoztató - 6.a. az MSZMP Politikai Bizottságának a felsőoktatás helyzetéről és fejlesztéséről hozott határozatáról; - 6.b. az új főiskolai tanterv kidolgozásának előkészületeiről;
4 3. Felsőbb szinten egyeztetendő gondként jelent meg úgyszólván minden előterjesztésben, hogy mi legyen a korábbi rendeletek által megszabott órászámterjedeImü tantárgyakkal, mint például "Politikai gazdaságtan1'1, "Tudományos szocializmus", "Filozófia", "Magyar munkásmozgalom története", "Szociológia", "Testnevelés", "Munkavédelem", "SzervezéstanI;. Úgy tűnik, ha ezek korábban elrendelt oktatási időtartamát változatlanként kell kezelni, akkor többé nem lehet oktatásunk műszaki tartalmának hiteléért jótállnunk. 4/ A csökkenő előadási óraszámot a gyakorlati órák intenzitásának fokozásával lehetne ellensúlyozni, ezért ajánlható, hogy - a lehetőségek határain belül - törekedjünk az intenzív kiscsoportos gyakorlati foglalkozások tartására. 5. Számos javaslat érkezett arra, hogy a. csökkenő óraszámokat a szorgalmi időszak hosszabbításával ellensúlyozzuk úgy, hogy a hetek megnövelt száma miatt, az egyes tárgyak oktatására fordítható óramennyiség lényegében változatlan maradjon. A ‘jelenlegi 2x15=30 hetes oktatás helyett 15+17, sőt 17+17 hetes oktatási évekre érkeztek javaslatok. /Az utóbbiról úgy tűnik, hogy gyakorlatilag megoldhatatlan, mert szeptember 1. és december 23. között 114 naptári nap van, ezzel szemben 17 naptári hét az 119 nap lenne., Ezzel összefüggésben rövidíteni kellene a vizsgaidőszakot, ami ilyen körülmények között egyrészt kényszer volna másrészt arra a tényleges tapasztalatra alapulna, hogy a hallgatók többsége, i/ négy, öt hét alatt leteszi a vizsgáit. /Tisztazatlan marad az a kérdés, hogy a "kisebbség"-nek^milyen sorsot szánunk? Eleve lemorzsolódjanak-e, vagy egyéb, emberi szempontból lehetetlen helyzetbe hozzuk-e' őket?/ Ide tartozó további lehetőségek:- a lerövidült vizsgaidőszaknak megfelelően'csökkenteni a vizsgák számát;- bizonyos vizsgák beszámolóvá minősítése;- az évközi munka alapján megajánlott osztályzatok /Megjegyzendő, hogy az utóbbi két változatot a Műegyetem tapasztalatai alapján kevésbé szerencsésnek lehet tartani./;- az előkollokvium rendszer megengedése illetve kiterjesztése /Ez elsősorban azon tárgyak esetében lehetséges amelyekhez nem kapcsolódik olyan gyakorlati foglalkozás, ami csak a félév egészében széthúzva teljesithető./;- tantárgyak összevonása, integrálása, tehát a vizsgaköteles tantárgyak számának csökkentése. /''Nem szabad elfelejteni, hogy ez a vizsgaterhelés-csökkentés részben formális, mert a vizsgák számának csökkenésével szemben áll az ilyen okok miatt megnőtt tananyagmennyiség./
