Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1980

1980. december 19., Főiskolai tanács rendes ülése - Napirend előtt: Bejelentések - 1. Beszámoló a Távközlési és Automatizálási Intézet tevékenységéről - 2. tantárgyi integráció továbbfejlesztésének irányai és feladatai - 3. A főiskola tudományos munkájára vonatkozó célkitűzések a 6. ötéves tervidőszakra - 4. Jelentés a főiskola kapcsolatairól - 5. Javaslat az oktatástechnika alkalmazásának fejlesztésére - 6. Javaslat a tanulmányi ügyintézés rendszerére - 7. Oktatói pályázatok - 8. Egyebek - 8.a. Beszámoló az 1980. október 14-i főiskolai tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről - 8.b. Szervezeti változások - 8.c. Az 1980/81. tanév 2. félévi óraadói dijkeret felosztása - 8.d. Oktatói létszámgazdálkodási szabályzat

- 3 -Javaslom, bogy a hallgatósággal rendelkező intézetek fontolják meg a Közlekedésépítési Intézet gyakorlatából elmondott példázatot, náluk nem volna-e szükség valami hasonló konvertábilisabb képzés előkészítésére. Ezekhez a változtatásokhoz a Művelődési Minisztérium, va­lamint a képzésben érdekelt más minisztériumok, továbbá szakmai irányitó szervek véleménye, hozzájárulása is szük­séges. Bencze Ildikó; A minisztérium arról tájékoztatott bennün­ket, hogy 1981. őszétől magasabb óraszámban kivánják a nyelveket oktatni egyes felsőoktatási intézményekben, igy nálunk is. Székely-Doby Sándor; A közúti közlekedésautomatika ága­zatnak esetleges beindítását megkömyitené az együttok­­tatás és másfajta integráció. Eddig is bizonytalanul kap­tuk meg a pályakezdők számára vonatkozó igényt, a későbbi szakosodás a réginél előnyösebb helyzetet teremthetne. Ha a hallgatóság a képgós során közúti közlekedési auto­­matikával is foglalkozna, jobban vonzódna ezekhez a tár­gyakhoz. Előre látható azonban annak gondja, hogy a szakoso­dásnak a korábbinál rövidebb idejében az eddiginél több szakmai anyagot kellene oktatni. Fodor László; A beiskolázás szempontjából előnyös lenne az, hogy a hallgatóság három félévig közös képzést kapna, ezzel azonban együtt járna, hogy a szakra való speciális képzés kevésbé lenne az. A nálunk végzett hallgatók azzal kerültek előnyösebb helyzetbe mint az egyetemen végzett pályakezdők, hogy náluknál több azonnal hasznosítható szak­mai ismerettel rendelkeztek, igy gyorsabban bekapcsolódhat­tak az üzem napi munkájába. Előfordult, hogy a Vagongyár­ban a nálunk végzett üzemmérnök egy év múlva magasabb beosz­tást és bért kapott, mint a vele egy időben munkába állt egyetemi végzettségű pályakezdő. Az általánosabb képzés ese­tén ezek az előnyök elvesznek. Jobb alapismereteket a szak­mai ismeretek rovására lehet csak nyújtani. Lelkiismeretesen meg kell nézni, hogy mennyire szabad az eddigi képzést módosítani. Vasvári István: Minden tantárgy tartalmaz integrációt. Ä"'kérdés" az, hogy milyen mértéküt. Az integráció fokozása túl-, illetve aluloktatás veszélyével jár. Ezzel is számol­ni kell, Nyilvánvalónak látszik, hogy a főiskola 12 szak­ján nem egyformán kell rendezni az általánosabb, illetve a speciálisabb ismeretek oktatását, ez szakterületenként különbözhet. így például meggondolandó, hogy a Közlekedés­éé Postaüzemi Intézetben milyen mértékben vonjuk össze o. Vasútüzemi és a Postaüzemi szakok oktatását, hiszen elő­re tudjuk, hogy a postaüzemi pályakezdő nem helyezkedik el a vasútnál, és fordítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom