Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1975
1975. január 22., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. A Főiskolán folyó marxizmus-leninizmus oktatás helyzete és feladatai. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 2. Beszámoló a Tanács legutóbbi ülése óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató. - 3. Beszámoló az oktatók egyéni továbbképzési terveinek teljesítéséről. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 4. Tájékoztató a tudományos és fejlesztési alap (TKFA) keretében folyó munkákról és az 1975. évi tervekről. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 5. Beszámoló az 1974. évi nemzetközi kapcsolatokról. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 6. A hazánk felszabadulása 30. évfordulójának főiskolai megünneplésére vonatkozó rendezvények terve. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 7. Bejelentések.
//k.< C, H 4 W-f/W. / h4WLA T V Az állami felsőoktatási intézményekben folyó marxizmus—leninizmus oktatás helyzete és feladatai Az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Bizottsága 1974. május 28-án megtárgyalta és elfogadta a Művelődésügyi Minisztérium és a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentését az álami felsőoktatási intézményekben folyó marxizmus— leninizmus oktatás helyzetéről és feladatairól. Az alábbiakban ismertetjük a jelentést és az Agitációs és Propaganda Bizottság állásfoglalását. Ar. MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsági) legutóbb 1969-ben vizsgálta meg az egyetemeken és főiskolákon folyó marxizmus— leninizmus oktatás helyzetét, és állást foglalt a továbbfejlesztés feladatait illetően. Időközben több jelentős határozat — a KB Tudománypolitikai és Ifjúságpolitikai Irányelvei, valamint a KB oktatáspolitikai határozata — foglalkozott a világnézeti és politikai nevelés kérdéseivel. új feladatokat állítva a marxizmus—leninizöius oktatás elé is. A világnézeti-politikai nevelés iránt támaszuk magasabb követelmények, a felsőoktatás tartalmi korszerűsítése, a marxizmus oktatásban jelentkező problémák szükségessé tették a marxizmus—-leninizmus oktatás helyzetének újbóli áttekintését és a megoldásra váró feladatok meghatározását. 1 1. A Központi Bizottság és testületéinek állásfoglalásai a világnézeti nevelés hatékonyságát'szorgalmazva a marxizmus—-leninizmus oktatás színvonalának emelését, a szocialista építés,, és a nemzetközi osztályharc gyakorlatával összefüggő elméleti kérdések előtérbe állítását, az antimarxista és a téves nézetekkel folytatott viták meggyőző erejének fokozását, a szakkéozés,és a világnézeti nevelés egységesebb^ f léTtefTefc fő feladattá. "T'züaktatók feladataikat a párt politikájának alapján és annak megvalósítása érdekében eredményesebben teljesítik. A marxizmus— leninizmus oktatása közelebb került a szocializmus" gyakorlatához? a korábbinál meggyőzőb-A pozitív változások ellenére az oktatás-nevelés még mindig nem felel meg a vele szemben támasztott egyre növekvő igényeknek, nem tart lépést a hallgatók érdeklődésével. Ez elsősorban az oktatás még ma is tapasztalható elvontságára, az oktatók egy részének nem kielégítő problémaérzékenységére, elméleti bátortalanságára, a hiányos, ill. színvonaltalan tananyagokra, az oktatók tudományos továbbképzésének megoldatlanságára vezethetők vissza. 2. A hallgatók ideológiai-politikai nevelésűnek feladatai a kommunista szakemberképzés folyamatában ma már nem kizárólag a marxizmus—leninizmus oktatásra hárulnak. A kommunista szakemberképzés eredményességet nagymértékben befolyásolja az intézmény egész szelleme, az oktatásban részt vevő valamennyi tanszék világnézeti-nevelő munkája, a párt- és a KISZ-szervezetek politikai tevékenység^ .,. 0_ bér ad választ napjaink világnézeti-társadalmi Kérdéséire. Javult a szocializmus melletti elkölelezettségre imveles~Tiaiekonysága és szinvTe nála. Az elmúlt években kedvező irányban váltó zott a hallgatók hozzáállása az egyetemeken— főiskolákon folyó ideológiai oktatáshoz, érdeklődésük nőtt a társadalmi és politikai kérdések iránt, nyitottak, őszintén vetik fel problémáikat, aktívabban vesznek részt a foglalkozásokon, a politikai vitakörökön, kiszélesedett a tudományos diákköri mozgalom, a benyújtott dolgozatok száma és színvonala emelkedőt!. A hallgatók körében ugyanakkor ma is hatr ak a legkülönbözőbb forrásokból származó nem marxista nézetek (vallásosság, nacionalista történelemszemlélet. kispolgári egoizmus . stb.). 'ezek azonban csak elenyésző részüknél válnak tudatosan is vallott antimarxista eszmerenci• szervé. Az utóbbi években valamelyest nőtt az újbaloldali irányzatok hatása, ami szocialista
