Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974

1974. január 28., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. Beszámoló a Tanács legutóbbi ülése óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató. - 2. Javaslat a Főiskola 1974-ben felállítandó győri részlegére. Előadó: Fiala Albert főigazgatóhelyettes - 3. Az 1974. évi bérfejlesztés. Előadó: Tabiczky Zoltán gazdasági igazgató - 4. Az 1974. évi oktatói pályázatok. Előadó: Fiala Albert főigazgatóhelyettes - 5. Az oktatókkal kapcsolatos kádermunka néhány kérdése. Előadó: Fiala Albert főigazgatóhelyettes - 6. A Győr-Sopron megyei PB részére készített előterjesztés tervezete. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató - 7. Az 1974. szeptemberi győri tudományos ülésszak terve. Mészáros-Komáromy László főigazgatóhelyettes. - 8. Bejelentések.

- 6 -macsoportos felvételi rendszer teljeskorü bevezetése. A Budapesti Műszaki Egyetem erre a tanévre löl jelöltet irányitott Főiskolánkhoz, ezek közül közvetlenül felvételre került 84 hallgató. Ezek felvételi eredménye bár jobb, de hivatástudatuk elmarad a köz­vetlenül a Főiskolára jelentkezőkétől. A Főiskolának jelenleg 1.223 nappali tagozatos hallgatója van, akiknek szak, illetve származás, szociális' ellátottság szerinti megoszlását az 5.sz. melléklet szem­lélteti. Az adatok tükrözik a fizikai dolgozók gyermekeinek az or­szágos átlagnál kedvezőbb számarányait is, és kimutatják azt is, hogy Győr-Sopron megyéből (sssä 76 hallgató tanul a Főiskolán. A nevelő munka terén bár a feltételek nem kedvezőek, előrelépés tör­tént. Az MSzMP oktatáspolitikai határozata alapján kidolgozott főis­kolai akcióprogram egyik legfontosabb célkitűzése a nevelési munka j avitása. Az állami vezetés és a pártszervezetek gondot fordítanak arra, hogy mind az oktatók, mind a hallgatók politikai fejlődését biztosítsák, a Párttagok aránya az oktatók körében rJ. egy 35%, zömben fiatal ok­tatók, akik a hallgatói pártcsoportokkal együtt eredményes tevékeny­séget folytatnak a KISZ szervezetben is. A vezető oktatók 42%-a párttag, akik zömben docensi és adjunktusi munkakörben helyezkednek el. Politikai nevelő hatásuk érezhető. Ennek nyomán fejlődik a Főis­kolán a demokratizmus, erősödik a diák-tanár közötti szocialista kapcsolat. Az oktató-nevelő munka javitása érdekében az oktatók részére alap­vető nyelvi, számítástechnikai, pedagógiai és ideológiai tanfolyamok indulnak. Az oktatók minősítésénél, munkájuk értékelésénél fontos szerepet kap a hallgatókkal kiépített kapcsolatuk, az azt tartalmilag megtöltő nevelő munka mértéke. Az oktatás folyamatától elkülönülő - munkán kívüli - tanár-hallgató találkozásoknak számos formája alakult ki, de ezt az ismert mostoha elhelyezési körülményekből adódó túlzott szervező munkák akadályozzák. A tanszékek és diákotthonok nevelő munkája sokat fejlődött. Kiemel­ten foglalkozunk a központi Marxizmus-leninizmus Tanszékkel, amely 1971 őszén alakult az öt részlegnél működő marxizmus oktatókból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom