Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974
1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.
ás szervezeti erősítése érdekében, távlati előrejelzéseinkben, megfelelő ütemezéssel megoldandó feladatként kell szerepeltetnünk ezen integrálódási tendencia feltételeinek biztosításához szükséges minién intézkedést és eszköt.Ezt, és az egész képzés korszerüsitásét szolgálná, ha a szaktudományok között'fokozatosan ás differenciáltar áttérnénk a képzésben a rendszerelméleti és rendszertechnikai szemléletre és módszerekre. A rendszertechnikai módszerek bevezetése - hetővá teszi számunkra az egész képzési folyamat ás tananyag különböző hálómodellekben történő felépítését, ahol mód nyilna a felesleges átfedések megszüntetésére, a képzés hatékonysága növelésére és nem utolsósorban, a hallgatóság egyéni képességeinek, a jelenleginél jobb érvényesítésére is. Ezeket szeretnénk a társadalmi, gazdasági, politikai ás oktatáspolitikai célok figyelembevétel megvalósítani a párthatározat szellemében, az azt követő áll am“ határozatok szellemében, amely állami határozatok közül kiemeln i a Minisz tertanácsnak 1974. február hó 20-i határozatát, a felsőfokú oktatási intézményekben a nagyobb oktatási, szervezeti egységek kip.U-.k.v - sának irányelveiről. Elvtársak! Eddigi véleménycseréink alapján és talán, a most elmondottakból te érzékelhető, hogy a jelenlegi zárt tanszéki rendszer nem teszi lehetővé az új integrált tárgyak kialakítását objektive ás ezt még iuheziti sok esetben a meglévő, nem mindig haladó hagyomány, az egy ér:. tekintély, a szubjektív megítélés és sok más, nem kívánatos tényez Ha a tanszéki szervezeti kereteket kitágítjuk, - növelve e szintet, is a demokratizmust, - felszámolva a tantárgyak óramennyiség szerinti ártékitáletát, megteremtve az oktatói kollektíva minden tagjában az egész szak, tehát most már nem egy tanszék, hanem egy egész szak létéért munkájáért való felelősséget, akkor kialakíthatók az integrált tantárgyak is. Mindez csak a tanszékek integrációja alapján jöhet létre. Iíem valósítható meg előbb a tantárgyi integráció, óraszámcsökkenés az egyik tanszéken, növelés a másikon Úgy véljük, ogy előbb a szervezeti strukturális változtatást kell végrehajtanak és ezzel meg kell könnyíténünk a tartalmi integráció lehetőségét. Az integrált egységek kialakítása során a következeket tartjuk szem előtt ás ajánljuk figyelembe venni; A szakok képzési céljára ki kell alakítani, - tehát a szakok képzési céljából levezetve, - az integrált tantárgyak rendszerét az adotx szakon belül. Meg kell határozni az adott szak szempontjából fontos, de nc-m integrálható olyan tantárgyakat is, tudományterületeket, amelyek ha nem is integrálhatók, de az adott szak képzési célja szempontjából jellemzőek és fontosak. Meg kell határozni az olyan tudományterületeket, majd tantárgyakat, vagy tananyagrészeket, amelyek nem integrálhatók ás több szakra közel azonos mértékben jelentkezhetnek. Ha megállapítottuk a szakok képzési céljából levezetve, hogy mi integrálható, - megállapítottuk, hogy a szak szempontjából, mi az, amely fontos, de nem integrálható és nem jellemző az adott szakra, - akkor létrehozható a szervezeti felépítés egy-egy vertikális, integrált oktatási, szervezeti egységen belül.. Azokra a tudományterületekre, tantárgyakra, tantárgyrészekre, amelyek nem integrálhatók, de valamennyi szak száméra szükségesek, jellemzőnek a horizontális -trsi, szervezeti. ys'gek szervezését tartjuk célszerűnek, A nagyobb integrált sr vezeti egységek létrehozásával, az integrált szervezet kialakításával, megítélésünk szerint a következő célkitűzéseket érhetjük el; 0 Először a meglévő tantárgyi szemlélet fel fogja váltani a szakszemlelet, Lehetőség nyílik optimális tartalmú ás felépítésű tantervek kialakítására, A hallgató..ág tanúlmányi ideje alatt, lényegében c
