Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1973
1973. július 18., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. Főigazgatói tájékoztató, kari-tagozati igazgatói beszámoló az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáról. A szeptember 30-ig terjedő időszak feladatainak meghatározása. - 2. A Főiskola 1973/74. tanévi munkaterve. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató - 3. Javaslat a Főiskola győri lakáskérdéseinek megoldására. Előadó: Tabiczky Zoltán gazd. igazgató - 4. A Jövő Üzemmérnöke szerkesztésének, kiadásának és terjesztésének kérdései. Előadó: Fiala Albert főigazgatóhelyettes - 5. Bejelentések, tájékoztatások.
8 A helyi oktatási-nevelési bizottságok feladatainak megoldása Az ipar fejlődése egyre fokozódó igényt támaszt az^automatikával szemben. Ez a követelmény egyben az oktatással való összhang megteremtését is megköveteli. Kiemelt feladatként tekintettük az 1972/73. tanévben aeszámitástechnikai oktatás korszerű kialakítását. A Számítás te chnikaX-M¥öTtsag~niegaITapT:Fa^a szerint a Főiskola minden oktatási egységében alapképzés folyik, kötelező, önálló tárgy^keretében. Az oktatás mértéke, az ismeretanyag még nem teszi lehetővé, hogy a hallgatók azt a szaktárgyukban alkalmazni is tudják. Figyelembe kell venni, hogy a számítástechnikai alapképzésről szerzett ismeretek csak akkor hasznosak, ha a szaktárgyakra ópitenek, azok a számítástechnikai ismeretek alkalmazására alkalmassá válnak. Tekintettel arra, hogy a számítástechnika oktatására egységes jegyzet a Főiskolán nem áll rendelkezésre, addig is fokozott figyelmet kell fordítani az egységes program kialakítására és megvalósítására. Ezt a feladatot a Számítástechnikai Bizottság magára vállalta. Az oktatási-nevelési bizottságok feladata lesz a továbbiakban elősegíteni a számítástechnikai ismeretek szaktárgyakba való beépítését. Az oktatástechnikai eszközök alkalmazása és felhasználása az oktatók előtt még bizonyos idegenkedéssel kezelt probléma. Ezek-felhasználásának módszertani problémái megoldására létrehoztuk az oktatási-nevelési bizottság módszertani és oktatástechnikai albizottságot, melynek feladata az oktatástechnikai eszközök és módszerek gazdaságos, valamint hatékony alkalmazása terén elméleti, kísérleti kutatómunka végzése, kezdeményezése, összehangolása. Az oktatási-nevelési bizottságok a következő tanévben erre a feladatra sokkal nagyobb súlyt helyezzenek. A Kar és a tagozatok állami vezetői és oktatási-nevelési bizottságainak feladatává tettük a hallgatók túlterhelése forrásainak vizsgálatát és a legsürgősebb tennivalók meghatározását. A hallgatók túlterhelésének forrásait vizsgálva meg kell állapítani, hogy az órarendi terhelés egyenletesebbé vált-,- Lényegesen csökken az üresjárat, az un. lukas órák rendszere. Sajnosjnég mindig nem megoldott kérdés az, hogy az igy kialakított kedvezőbb órarend egyúttal didaktikai szempontból is megfeleljen a pedagógiai követelményeknek. Igen gyakori a súlyos ismeretanyagoknak késői órákra helyezése, és ezzel szemben a korai órák felületes kihasználása. Ennek okai között gyakran az oktatói kar szubjektív szempontjainak érvényesülése szerepel. Nem kevés a panasz a zárthelyi dolgozatok torlódása miatt, éspedig jórészt az oktatók, eaetleg a hibás tervezés miatt. Mindezt a tanszékvezetők ellenőrző tevékenységével, a tanulmányi hivatalok jobb tervező munkájával ellensúlyozni lehetne. Örvendetes, hogy csökken a rajzbeadási kötelezettségekből eredő panaszok száma. Sajnos továbbra is fennáll a. tanteremhiány miatt következetesen jelentkező és a csoportos oktatást akadályozó összevonás szükségessége. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy ezt a hiányt kiküszöböljük akár a lépcsőzetes kezdés bevezetésével vagy más módszerek alkalmazásával .
