Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1973
1973. július 18., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. Főigazgatói tájékoztató, kari-tagozati igazgatói beszámoló az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáról. A szeptember 30-ig terjedő időszak feladatainak meghatározása. - 2. A Főiskola 1973/74. tanévi munkaterve. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató - 3. Javaslat a Főiskola győri lakáskérdéseinek megoldására. Előadó: Tabiczky Zoltán gazd. igazgató - 4. A Jövő Üzemmérnöke szerkesztésének, kiadásának és terjesztésének kérdései. Előadó: Fiala Albert főigazgatóhelyettes - 5. Bejelentések, tájékoztatások.
3 tásának megoldása, minden attól függ, hogy a helyi honvédelmi szervezés a főiskolai vezetés között milyen kapcsolat alakult ki. Általában a Kar és a tagozatok Budapesten a Zalka Máté Katonai Főiskolával, Szegeden a MHSZ helyi elnökségével alakítottak ki jóirányu és hasznos kapcsolatokatSajnos a központi irányítás és főleg az egységes jegyzetek hiányát a katonai főiskolák oktatói sem tudják ellensúlyozni. A honvédelmi ismeretek oktatásának megszervezését igy az egyöntetűség hiánya, a tananyag oktatásának és számonkérésének kezdetleges módja jellemzi, A hazafias és honvédelmi nevelés az oktatók részéről majdnem kizárólagosan a hazafias nevelésre korlátozódik. A honvédelmi nevelés a legtöbb oktató számára idegen, távolálló gondolat. A testnevelés és sportszervezetek nem aknázzák ki a honvédelmi sportágak lehetőségeit és azt a természetes érdeklődést, ami á hallgatóságban a haditechnika és a sportteljesítmények iránt él. Az Oktatási-Nevelési Bizottság javasolja, hogy a Főiskola vezetése kössön szocialista szerződést a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolával az oktatási és nevelési feladatok egységes, szervezett és korszerű megvalósítására. Javasolja továbbá, hogy a Főiskola KISZ szervezetein belül hozzák létre az MHSZ klubokat, tegyék rendszeressé a honvédelmi sportágak gyakorlását és a Főiskola egyes oktatási egységei között kialakított sportversenyek keretében ezeket a sportágakat is vegyék fel a programba. Az Oktatási-Nevelési Bizottság az 1973/74. tanévben vitassa meg a szocialista hazafiságra nevelés irányelveit és a gyakorlati megvalósitás szempontjait. c/ A patronáló tanári tevékenységet Főiskolánkon igen eltérő gyakorlat jellemzi. Mind a patronáló tanárok kiválasztásában, irányításában és ellenőrzésében igen eltérő képet találunk. Az évenként változó és a három éves megbízás rendszere is megtalálható a Karon és a tagozatokon. A megbízás a Karon a szaktanszékekre épült, Szegeden az állami vezető és a KISZ együttesen bízza meg az oktatókat, irányításukat általában az Oktatási-Nevelési Bizottság feladatának tekintjük. Ennek ellenére az irányitás módja nem egységes, mert az Oktatási-Nevelési Bizottság mellett a szaktanszékek, az állami vezetés és a legtöbb helyen a pártszervezet is részt vesz az irányitás munkájában. Sajnos a patronáló oktató tevékenysége, a hallgatók megismerése, sok helyen inkább adminisztrativ jellegű és igy a hallgatók irányításához, neveléséhez, munkájuk segítéséhez érdemi segítséget nem nyújtanak. Nem megoldott a tehetségek felkarolása, adottságaik kibontakoztatásának lehetősége sem. A legtöbb esetben a patronáló oktatók csupán a passzív megfigyelő szerepet töltik be. Megállapítható, hogy a patronáló munka tartalmilag kiforratlan, és a kipróbált módszerek hiányában számottevő eredményt sehol sem érnek el. E formális tevékenységet, tartalmának gazdagítását, csak az egységes főiskolai alapelvek kidolgozása segíthetné jelentős mértékben. Ennek érdekében az Oktatási-Nevelési Bizottság szótöbbséggel javasolja, hogy a tanulóköri patronáló oktatók megbízását három évre terjesszük ki. Elsősorban azokat az oktatókat kell megbízni, akik pedagógiai felkészültségük, gyakorlatuk alapján alkalmasak egy hallgatói közösség kialakítására, tevékenységének hatékony megszervezésére és irányítására, A megbizás a KISZ szervezet vezetőségének meghallgatása alapján legyen kiadható. A patronáló tanárok 7
