Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1973

1973. június 29., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Beszámoló a Tanács legutóbbi ülése óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. Előadók: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató, Fiala Albert főigazgatóhelyettes, Kuti József mb. főigazgatóhelyettes. - 2. A Főiskola jelentése az 1972/73. tanévi munkáról. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató - 3. Személyi ügyek, vezetői megbízások. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató` - 4. Bejelentések.

5 A Felsőfokú Gépjármuközlekedési Technikumban végzett hajózási szaktech­nikusok számára /összesen 70 fő/ üzemmérnöki kiegészítő képzés nem in­dult. Nevezettek ugyancsak üzemmérnökök akarnak lenni és képviselőjük ezt a kérésüket mind a Művelődésügyi Minisztériumban, mind a Főiskolán bejelentette. Ennek alapján-felterjesztésünkben - javasoltuk az üggyel való foglalkozást^és^bejelentettük, hogy készek vagyunk a hajózási szaktechnikusok részére is a kiegészítő üzemmérnök-képzést megszervez­ni, ha ezt számukra az MM elrendeli, illetve a képzésben érdekelt tár­ca lehetővé teszi, figyelemmel az érintettek sajátos, külszolgálati beosztására. dik, de nem szabad engednünk, hogy az üzemmérnöki kiegészítő képzés formálissá váljék. Az üzemmérnökök továbbképzése ma még nem szervezetten jelentkező főis­kolai feladat. E vonatkozásban kétféle tevékenységünkről számolhatunk eddigibe. Egyrészt a Budapesti Műszaki Egyetemmel kötött szocialista szerződés munkatervében rögzítettük - és uj vizsgaszabályzatunkban is szerepeltetjük - az üzemmérnök vagy üzemmérnök-hallgató okleveles mér­nökké képzésének alapelveit, másrészt a KB határozat főiskolai végre­hajtása alapján kiküldött szakbizottságaink is vizsgálják a kérdést. szak vonatkozásában fogalmazódtak meg a továbbképzés első Eddig néhány gondolatai, A főiskolai oktató-nevelőmunka általános értékeléseként - véleményünk szerint - feji ode's rőT a dhatunk szamot. Fejlődé sr ől azért, mert mig az első, az egyesítést követő első tanévét,érthetően a szervezés, szerve­ződés, az alapok lerakásának munkája jellemezte, addig az 1972/73.tan­évben az oktató-nevelőmunka tartalmi oldalai kerültek előtérbe. A KB határozat alapján kidolgozott akcióprogramnak megfelelően, egységes értelmezésben elindult tehát a több éves folyamat. A tudományos kutatómunka a tanév folyamán mind mennyiségi, mind tartal­mi szempontból tovább-fejlődö11. Valamennyi tanszékünk bekapcsolódott már - konkrét témákkal - a kutató munkába. A kutatási tevékenység a disciplináris területek művelése mellett fokozatosan a tárcaszintű cél­programok irányába is terjed: az elmúlt tanévben tanszékeink a KPM 8 célprogramjához, egy témával pedig az országos kutatási főirányhoz kap­csolódtak. A tanév kezdetét megelőzően kidolgozott - az 1972-75. évek­re szóié középtávú - kutatási tervünkben összesen 42 téma művelését irányoztuk elő, időarányosan pedig a beszámolási időszakra, illetve a most futó költségvetési évre 32 témát. Eddig, a tanév folyamán 20 témában folyt tanszékeinken kutatás, mert néhány - a KK tevékenységben előirányzott témára - a szerződéskötés, a^megbízás elmaradása miatt eddig nem került sor. Várható, hogy a költ­ségvetési év folyamán előbbi, időarányos mutatóink javulnak. A^tudományos kutatásokra részben TKFA támogatással került sor. Az ilyen témák száma a tanév elején 12 volt’ es 8 tanszéket érintett, majd 1973c elején már összesen 12 tanszék 18 céltámogatásos témával foglalkozott. Az 1972. évi TKFA támogatás összege 620 ezer Ft volt, az 1973. évre 630 ezer Ft-ot osztottunk fel. A H^n-r-sődéses munkák - a rutinmunkák arányának csökkenésével, - forrá­­sa.L a Kutatási "tevékenységnek. A beszámolási időszakban mintegy 70 ipari megbizáspn dolgoztak tanszékeink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom