Nemes Gábor (szerk.): A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527-1600) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Győr, 2011)
Bevezetés
Bevezetés A győri káptalan magánlevéltárának legértékesebb részét tömörítő, Törzsanyag nevű állaga jelen formájában egy többszakaszos rendezés eredménye, mostani állapotát Ebenhöch Ferenc kanonoknak köszönheti.1 A levéltár eredeti elrendezéséről a legkorábbi, Index capsarum capituli Jaurinensis c. segédlet2 tájékoztat minket. Az 1695-ben készült indexben a komplett káptalani levéltár állománya szerepel, melyet az első oldal feljegyzése szerint a nagy sekrestyéből a nedvesség miatt a kis sekrestyébe helyeztek át.3 A kötet nagy részét betűkkel (A-tól XX- ig) elnevezett kapszákba rendezett hiteleshelyi levéltár4 5 alkotja, emellett a Zichy család iratait kitevő 8 kapszának és a magánlevéltár 18 fasciculusának leírása szerepel benne. A káptalan saját javaival kapcsolatos iratok - ahogy a segédlet készítője fogalmaz - egy fekete szekrény polcain (in cista nigra demissa et lata sub suis sedulis districte) kaptak helyet. Ezt később újabb rendezés követte, melyről az 1820/30-as években elenchus készült. Ehhez valamelyest alapul vették az addigi rendszert, de azt tovább finomítva tematikus csoportokat alakított ki. Alapegysége az arca, azaz szekrény lett, melyek a székesegyház sekrestyéjében, a Zichy Ferenc győri püspök által készíttetett díszes barokk szekrényekben kaptak helyet.3 A sekrestye ajtajától balra egészen az oltárig húzódó szekrénysor alsó részén volt az I-XXV., az oltártól jobbra folytatódó alsó szekrényekben pedig XXVI-XLIII. arca. A felső szekrényekben mindössze néhány protocollumot említ az elenchus. Ebenhöch Ferenc rendezése során - mikor is a levéltárat a székesegyház karzati helyiségébe költöztették - sajátos, ma talán kissé furcsának tűnő elvet alkalmazott. Kigyűjtötte a legértékesebb iratokat és azokat kibocsátó szerint rendezve nagy mappákban helyezte el, melyeket Cimeliothecának nevezett el. Emellett a fontosabbnak vélt iratokat kiválogatva, az eredeti rendet többé-kevésbé megtartva kisebb mappákat, ún. ТЬесакгХ hozott létre.6 Ebenhöch 1883 májusában kezdett hozzá a 1 Ebenhöchröl: Katona Csaba: Ebenhöch Ferenc kanonok személyes iratai - egy pillantás a Győri Egyházmegyei Levéltár iratanyagára. Egyháztörténeti Szemle 3 (2002) 1. sz. 143-154.; Uö.: Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata. Adatok Ebenhöch Ferenc kanonok családi hátteréhez. In: Nemes-Vajk: In labore fructus, 247-258. " GyEL GyKMLt, Segédletek, nr. 1. 3 A sekrestyékről lásd: Bedy: Győri székesegyház, 15. illetve Levárdy: Székesegyház, 97—407. 4 A Capsa X. a győri püspökséggel kapcsolatos iratokat rejtett, ez ma minden bizonnyal a Püspöki levéltár Capsariumának magját alkothatja. 5 Lásd erről: GyEL GyKMLt, Segédletek, nr. 2. (Elenchus documentorum, quae arcis sacristiae venerabilis capituli Jaurinensis continetur). 6 Az 1870-es években a hiteleshelyi levéltárat rendezte, erről lásd: [Kisfaludy Béla]: Egy látogatás a ft. győri sz. e. káptalan orsz. levéltárában. (Lenyomat a „Győri Közlöny” 1879. 72-ik számából.)
