Nemes Gábor (szerk.): A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527-1600) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Győr, 2011)
Bevezetés
lamint Draskovich György érsek és Kutasy János püspök is megerősítette (232., 376., 472., 475.). Az iskola működése azonban nem volt zavartalan, hiszen 1576-ban Christoph Teufel föélésmester a házat hatalmasul elfoglalta (323.). Érdekes adalék a káptalani műveltségre, hogy egy 1543-ban kelt nyugtalevél szerint egy ideig a kanonokoknál volt kölcsönben a pozsonyi Szent Lörinc-plébánia antifonáléja (114.). A források között értékes adatokat nyerhetünk a 16. századi Győrrel kapcsolatban. A győri főkapitányok által a káptalan és a város ellen elkövetett sérelmek több dobozt töltenek meg (erre lásd a Történeti elenchust). A legtöbb panasz Gregoróczy Vince főkapitány-helyettes ellen fogalmazódott meg, aki 1563-tól 1591-ig számtalan alkalommal károsította meg a káptalant. Különösen érdekes Szűcs Gergely, a város bírójának esete, mely az egymás mellett működő világi és katonai bíráskodás közötti súrlódásra világít rá (440., 441.). Különösen fontos gazdaságtörténeti adat egy 1593-ban kelt piaci árszabály-jegyzék, mely a várkatonaság, a város és a káptalan egyetértésében született meg (469.). Emellett találunk adatok az 1567-es győri tűzvészre is (259.). Számos adat szerepel városi házakról, melyek Győr 16. századi topográfiája számára jelentenek érdekes adalékokat. Megtudjuk például, hogy 1567-ben Varjasi Borbély János királyi zsoldos a győri Szent István protomártír-plébánia épületét megszállta (261.), majd ezt 1592- ben a káptalan Győri Ferenc győri lovas katonának adományozta (465.). 1568-ban a győri káptalan a győri várban álló, a székesegyház Szent Katalin-oltárához tartozó házát Zlatáry Péter kanonoknak adta, mivel ő építtette újjá. (267.) Megemlítik a források Szabó János és Szabó Ferenc polgár házát (317., 412.) és káptalan pincével ellátott piactéri házát is (379.), ezenkívül több győri ház adásvétele is a káptalan előtt zajlott (5., 9., 36.). A katolikus megújulással kapcsolatban több értékes adatot is olvashatunk. Az 1579-ben Szombathelyre meghirdetett egyházmegyei zsinat meghívóját, és Sopron városnak a zsinatról való távolmaradását jelentő levelét is megőrizte a levéltár (351, 352.). Emellett azt is megtudjuk, hogy 1586 pünkösdjén Draskovich György püspök a székesegyházat vizitálta (409.). 1593-ban Szuhay István váci püspök a római Collegium Hungaricumba készülő Zsolnai János részére adott ajánlólevelet (477.). Elszórtan bár, de a protestantizmussal kapcsolatos források is akadnak. 1553-ból hat eretnekség és blasphemia vétkébe esett nagyszombati polgár ügye kerül szemünk elé (215.), néhány évvel később pedig Enyingi Török Ferencnek a pápai ferencesek templomába okozott botránya nyújt érdekes adalékot a katolikus-protestáns együttélés mindennapjairól (227. ). Továbbá több forrás is szól a soproni katolikusok és protestánsok közötti vallási feszültségekről (481., 482., 495., 552.). 9