Vajk Ádám (szerk.): A pápoci prépostság iratai - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Győr, 2003)
Bevezetés
Bevezetés A Győri Egyházmegyei Levéltár állagai közül az egyik legkisebb a győri káptalan magánlevéltárának részét képező pápoci prépostság iratai, koránál fogva történetileg mégis igen értékes. Az Isteni Megváltóról nevezett pápoci prépostságot négy fős káptalanéval Magyar Pál özvegye, Gelsei Margit alapította 1365-ben. A prépost egyben a győri káptalan kanonokja is volt, ezért a káptalannak a török hódítás következtében történt megszűnésével birtokai és iratanyaga a győri káptalan majd az egyházmegye tulajdonába kerültek.1 Időben - nem tekintve a másolatban fennmaradt korábbi iratokat - 1281-től 1943-ig teljed az iratanyag, gyakorlatilag addig, amíg a prépost kérésére 1936-ban átíratták a szemináriumra birtokait, majd a háborút követő időszakban a birtokkezelés is kikerült a prépostok hatásköréből. A prépostság és birtokegyütteseinek (főleg Écs, Páli, Pápoc, Pázmánd és a beléjük olvadt puszták) iratanyaga mellett tartalmazza a kegyurasága alá tartozó plébániák, az általa fenntartott iskolák, alapítványok és más intézmények írásos hagyatékát is. A pápoci prépostság iratai három fő részre tagolódik, ezek a Törzsanyag, az ebből kialakított Cimeliotheca et theca sorozat, amelyről az elkészült darabszintü lajstromot is közöljük, valamint a Gazdasági iratok sorozata. Tekintsük bármily hagyományosnak, a Törzsanyag-Gazdasági iratok tagolás látszólag önkényes, azonban még az anyag eddigi keveredettsége, töredékessége, a korai gazdasági anyagnak a Törzsanyaghoz való hasonlósága mellett is egyértelműen az iratkezelési gyakorlat megváltozásán alapul. Ez bizonyíthatóan a történész érdeklődésű, az iratokat 1779-ben elsőként rendező Schogg Kristóf prépost2 személyéhez és a halálát követő évekhez, vagyis Székhelyi Majláth Antal3 prépostságához kötődik. Megmutatkozik ez az iratanyag minőségi változásán kívül a káptalan magánlevéltárának ún. Feudális kori iratok sorozatát áttekintve, ennek XVIII. századi anyagában ugyanis a pápoci prépostságra vonatkozó iratok rendszeresen előfordulnak, míg 1800-tól csak elvétve található egy-egy.4 ' Történetét - az ugyancsak Gelsei Margit által, 1360-ban alapított Szűz Máriáról nevezett ágostonrendi remeték pápoci perjelségével együtt - feldolgozta Bedy Vince: A pápoci prépostság és perjelség története. (Győregyházmegye múltjából VI.) Győr, 1939. [a továbbiakban: Bedy] 2 Vö. Bedy 45. 1762—1790-ig töltötte be a stallumot. Kéziratos munkáját lásd alább a kötetjegyzékben. Tevékeny részese volt a tetemes iratmennyiséget eredményező barokk másolatkészítési hullámnak is. 3 Eredetileg jezsuita páter volt, teológiai tanár, 1790-1804-ig töltötte be a prépostságot. 4 Pl. (a teljesség igénye nélkül, csak évszámokra hivatkozva, mert jelenleg rendezés alatt áll a sorozat): Egyházmegyei Levéltár. A győri káptalan mit. Feudáliskori gazdasági iratsorozat. Évrendi anyag - 1730 páli számadás, 1730., 1731., 1740-1741., 1743-1749., 1752., 1755-1756., 1775-1782., 1784-1789., 1791-1793. és 1794-1798. évek prépostsági illetve páli és écsi számadásai, 1737-1738., 1741. és 1747-1761. évi écsi és pázmándi tizedlajstromok, 1739, 1742, 1745-1746 pázmándi bevételi jegyzék, 1743 páli urbárium, 5
