Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
412 ,CSAK EGY JÓ VÉGET LÁTUNK1 67. kép: Batthyány Pál és Illésházy Katalin házassági szerződésének kezdete és záradéka, Trencsén, 1659. március 20. Az iratot Batthyány Pálon kívül apja főember familiárisai és végvári tisztjei hitelesítették pecsétjükkel és aláírásukkal: ákosházi Sárkány János Kanizsával szembeni vicegenerális, fajszi Ányos Péter béri és kapornaki várkapitány, valamint Palotai Miklós udvari hadnagy. (MOL P 1313. Major. Lad. 34., Matrimonialia, n° 1.) ismét az úrvacsorával”.95 Ennek következtében lányukat, Katalint is evangélikusnak nevelték. Batthyány Adám meghiúsult házassága után egy generációval és harminc évvel a közeli rokonság már nem állt fönn, és így a jegyespárnak a valláskülönbség sem jelentett akadályt. Csupán az eljegyzéskor kötött házassági szerződésben szerepelt első pontként, hogy a férj vallásában ne háborgassa feleségét, aki „szabadon vallása szerint való praedikátort tarthat magának, ... vallása szerént való szentegyházba elmehet.”96 95SCHMAL: Brevis vita 35. - Illésházy Gáborról „mindmáig tisztázatlan, hogy mikor katolikus és mikor evangélikus”: Fazekas: Illésházy 14.
