Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
372 „Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ nek látszik, hogy a nagyúr, akinek holtteste kutyákon fekszik, életében is kedvelhette kopóit és agarait. Udvari mesteremberek Batthyány Ádám uradalmaiban sokféle mesterembert foglalkoztattak. Egy részük, mint például a pintérek, ácsok, kovácsok, lakatjártók, téglavetők, mészégetők, óracsinálók, takácsok vagy nyereggyártók állandó fizetést kaptak, más részük pedig csupán alkalmanként, szükség esetén, külön szerződéssel vagy szóbeli megállapodással dolgozott. Ilyenek voltak például a kőművesek, kályhaépítő gerencsérek, üveggyártók vagy gyertyacsinálók.'31 Voltak azonban olyan mesteremberek is, akik kifejezetten az udvar számára dolgoztak és ennek következtében maguk is az udvar népéhez tartoztak, ami többek között abban mutatkozott meg, hogy a várhoz tartozó mesteremberekkel szemben ők nem a tiszttartótól, hanem magától az úrtól kapták fizetésüket, amelynek készpénzben fizetett része 20 és 40 forint között mozgott.731 732 Az udvari mesteremberek közé tartoztak mindenekelőtt a borbélyok, akik a szokásos borbélytevékenységek mellett a harcokban szerzett sebesüléseket ápolták és gyógyították, a familiárisokét és a fogságba esett törökökét egyaránt.733 1640 áprilisában például Francsics Péter udvari hadnagy Veszprémre kérte Batthyány Ádám borbélyát, mert egy affelé vezetett portya után sokan feküdtek ott sebesülten, köztük Palotai Miklós és maga Francsics is.734 A borbélyok száma általában kettő volt, akik borbélyinasokat is tartottak maguk mellett, és némely években Németújváron is volt külön borbély. Az udvari mesteremberek második, számbelileg legjelentősebb csoportja különböző ruházati cikkeket készített. Ide tartoztak a csizmadiák, gombkötők és szabók. Velük készíttette Batthyány Ádám például az inasok, lovászok és csatlósok egyenruháit, de valószínűleg dolgoztak maga az úr, családja és a familiárisok számára is. Szintén szükség volt az udvarban lószerszámok és más bőrből készült tárgyak készítésére és javítására is. Ezt végezte el a szíjgyártó és a nyereggyártó. kutya képe is fölkerült (uo.). A műemléki topográfia nem említi ezt a képet (Dehio- Burgenland 225.). 731BÁFF; Bán: Batthyány-uradalmak 57-58.; Sós: Batthyány család 107. 732Ld. pl. MOL P 1322. Föld. fám. n° 1184. 733 Horváth Mária: Egy tábori borbély mester a XVII. században (Adalékok a magyarországi sebészeti tevékenység múltjához). MNy 64 (1968) 96-99. 734Francsics Péter levele B. Á.-nak, Veszprém, 1640. ápr. 3.: MOL P 1314. n° 15392.
