Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
Udvarok és hagyományok 55 emlékirataiban arról számolt be, hogy a Batthyány családba a kálvinizmust bizonyos „Batthian Firenze” hozta be Franciaországból.168 (Eme „Firenze” alatt minden bizonnyal Boldizsár értendő, akit a luxemburgi jezsuita összekevert fiával, Ferenccel.) Batthyány Boldizsár rokonszenvét a hugenották iránt egy Párizsból írott levele is alátámasztja: ebben ugyanis a „legnagyobb zsarnokságnak” nevezi a lutheránusok üldözését.169 (A hugenották magukat kálvini tanaik ellenére lutheránusoknak nevezték.) О maga ugyan éppen a katolikus párt vezérének, Francois de Guise hercegnek a szolgálatában állt, de talán nem véletlen, hogy éppen az 1562 márciusában kezdődő hugenotta háború előtti hónapokban hagyta el Franciaországot. Az esetleges hugenotta hatással szemben viszont tény, hogy a Batthyány-birtokokon működő lelkészek többsége inkább lutheránus volt,170 és - amint például Szakály Ferenc rámutatott - a Németújváron működő Manlius-nyomda 1582 és 1585 közötti kiadványainak tanúsága szerint „a nagyúr jobban kedvelte a lutheránusokat, mint a kálvinistákat, s Szegedi Kis és Skaricza helyett Frankovics Gergely műveinek kiadását részesítette előnyben”, továbbá hogy „aligha véletlen, hogy a Batthyány Boldizsárral levelező lelkészek között Skaricza Mátét leszámítva egyetlen szakramentáriust sem találunk”.171 Katona Imre viszont úgy vélte, hogy Batthyány Boldizsár nem érthetett egyet azon evangélikus teológusokkal, akik a törököt Isten büntetésének tartották, és harc helyett passzív bűnbánatra biztattak. Ezért szerinte „sokáig nem kötelezi el magát egyik vallási irányzatnak sem, később azonban ...a kálvini eszmékhez csatlakozik”.172 Később Katona Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című festményének Németújvárra kerülése kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy Batthyány a kálvinizmussal sem szimpatizált, mivel elítélte „az egyre fokozódó felekezetiesedést”, hanem eklektikus „vallási eszmerendszere az anabaptizmustól sem állhatott távol”. Ez azonban nehezen bizonyítható, mivel ezt az irányzatot Magyarországon törvényileg tiltották,173 és ezért titkolták. Jellemző például, hogy amikor a Konstantinápoly felé tartó Ungnád Dávid és a kíséretében utazó Stefan Gerlach evangélikus lelkész 1573. június 17-én Nagymaroson elbeszélgetett az ottani lelkésszel, az először „azt mondta, hogy lutheránus, és az ágostai hitvallást követi”, de később, vacsora után, séta közben „bevallotta, 168Wiltheim: Itinerarium 139. 169Eckhardt: Batthyány Boldizsár 38. 170Iványi: Reformáció passim, főként 62-63. n° 85., 86. és 119. 171 Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp. 1995. 154., 295. (Humanizmus és reformáció 23). Vö. RMNy 516-571. passim-, IvÁNYI: Reformáció passim. 172Katona: Mozgalom 166. 173Katona: Bruegel 75-80.
