Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
Batthyány Ádám udvari műveltsége 81 A Batthyány-birtokok lelkésztársadalmának befolyásos református vezetőit Poppel Éva úgy próbálta ellensúlyozni, hogy - a család addigi gyakorlatával szemben - udvarában is alkalmazott prédikátort, méghozzá evangélikust. Ugyan a korábbi németújvári, rohonci vagy szalónaki magyar református prédikátorokat is nevezték udvari lelkészeknek, de ehhez mindig azt is hozzáfűzték, hogy melyik település prédikátoráról van szó.10' Ők ugyanis elsősorban saját gyülekezetükben szolgáltak, az udvarban csak másodsorban, akkor, amikor a földesúr éppen városukban tartózkodott. (Igaz viszont, hogy fizetésük derekát nem a hívektől, hanem az uradalomtól kapták.107 108) Poppel Éva 1625 utáni evangélikus udvari lelkészei viszont kizárólag az udvarban működtek. Az első közülük a már említett Kühn János volt, majd őt követte a katolikus kanonokból áttért Serényi György, Jankó János és Neubauer Márton. Kühn János a Königsberg család által birtokolt borostyánkői uradalomhoz tartozó Máriafalván volt prédikátor, majd 1625. október 10-től Poppel Éva udvari lelkésze lett.109 Miután azonban járandóságának kifizetése többszöri kérése ellenére is késlekedett, Kühn Poppel Évának írott levele szerint - úgy érezte, hogy az úrnő nem elégedett vele, másfél évi szolgálat után, 1627. április 17-én elhagyta a Batthyányudvart.110 Utódja, Serényi György az erdélyi Tordán született.111 Talán rokonságban állhatott azzal a Serényi Ferenccel, aki 1606-ban szállást adott ott egy beteg jezsuitának.112 1614-ben Szombathelyen volt katolikus plébános és egyben vasvári kanonok.113 Pár éven belül azonban elhagyta a katolikus hitet, és 1620-ban már Légrádon volt evangélikus lelkész.114 1629-ben egy könyvbejegyzésben Batthyány Ádám ud107Kanizsai Pálfi János jegyzőkönyve például Pathai Istvánt („Stephanus Pathaynus, aulicus tunc temporis [...] Francisci de Batthyány concionator in Szalonok”: MPEtA VII. 115.; vö. Payr: Dunántúl 213.) és Beythe Imrét is udvari lelkésznek titulálta (,Prancisci de Batthyány aulicus concionator in Nemet Újvár, eiusdemque districtus ecclesiarum senior”: MPEtA IX. 58.). 108Ld. például Bejthe Imre konvencióját, 1612. aug. 15.: Iványi: Reformáció 161. 109Iványi: Reformáció 327. n° 357.; Prickler: Presbyterologie 71. 110Prickler: Presbyterologie 71-72. 1uPayr: Egyháztörténeti emlékek 66. Vö. Payr: Dunántúl 112.; Fiedler: Pfarrer 135.; Prickler: Presbyterologie 83. 112Jezsuita okmánytár I.: Erdélyt és Magyarországot érintő iratok 1601-1606. S. a. rend. Balázs Mihály, Kruppa Tamás, Lázár István Dávid, Lukács László. Szeged 1995. 1/2. (Adattár 34) 599., 610. U3Desics: Vasvár-szombathelyi székeskáptalan 320.; Payr: Egyháztörténeti emlékek 66. Vö. Payr: Dunántúl 112. 114„olim parochus, et Canonicus Sabariensis, nunc verbi Divini praeco, apud Legradienses”: Payr: Egyháztörténeti emlékek 66. Vö. Payr: Dunántúl 112., 426.
