Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
96 .Ifjúságunk ... idejétől fogván’ mány Péter kardinális, esztergomi érsek és Magyarország prímása a császári udvarba [vitette], ott kamarásságra léptette elő, majd végül rávették arra - nem kevéssé a császár keresztény életében megfigyelt nagyszerű példa hatására - hogy fogadja be a katolikus vallást.”196 Az elbeszélésben nem minden pontos, hiszen valószínűtlen, hogy Batthyány Ádámot anyja eltiltotta volna a tanulástól, a kamarási tisztséget pedig csaknem egy évvel áttérése után, 1630 júniusában kapta,197 és emiatt a császár kegyes példájának szerepe inkább csak a Ferdinand emlékét ápoló gyóntató utólagos legendaképzése lehet. Az azonban igaz, hogy Pázmánynak fontos szerepe volt Batthyány Ádám sorsának és a hitről való gondolkodásának alakulásában. Erről mindenekelőtt Batthyány Ádám megtérési irata a bizonyság, amely a „Minemű gondolkodások indítottak a Luther hitrűl való kételkedésre” címet viseli,198 és minden bizonnyal azután keletkezett, hogy 1629 nyarán - például amikor júniusban egy Csákytól kölcsönkért hintóval utazott a Dunáninnenre199 - személyesen is találkozott az érsekkel. Kettőjük beszélgetésének kiindulópontjául föltehetően a fiatalember vallási kételyei szolgálhattak. Ezek pedig részben azokra a felekezeti ellentétekre vezethetők vissza, amelyeket református apja és evangélikus anyja környezetében Batthyány Ádám sok éven át tapasztalhatott. A megtérési iratban így írt erről: „Nem tagadom, hogy az igaz hitrűl tudakozván, és vékony elmém szerént gondolkodván sok dologban igen megütköztem, melyekért immár sem lutheránus, sem calvinista nem vagyok, noha eddig szüleim akaratja szerént először calvinista, és azután lutheránus voltam. Mivel azért immár kikeltem a gyermekségből, tartozom azzal, hogy magam is felnyissam szememet, és oly választást tegyek, melyből lelkemet örök kárhozatban ne ejtsem.”200 A beszélgetések során Pázmány könyveket is adhatott a fiatalember kezébe, hogy azok addig is előkészítsék döntését, amíg ismét nem tudnak személyesen találkozni. Egyik közülük biztosan saját főműve, a Kalauz уolt: erre ugyanis Batthyány Ádám megtérési iratában cím szerint is hivatkozott. A megtérési iratban emlegetett érvek (az üdvözülés, az igaz egyház 196Wiltheim: Itinerarium 139. Vö. Steffen: Wiltheim 268.; Koltai: Wiltheim 650. 197Ld. alább ,A császári udvarban” című fejezetben. 198Fazekas: Bekehrung 300-301.; Fazekas: Áttérési irat 104-109. 199B. Á. levele P. É.-nak, Rohonc, 1629. jún. 1.: MOL P 1314. n° 2350. 200Fazekas: Bekehrung 301.; Fazekas: Áttérési irat 104.
