Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
84 .Ifjúságunk ... idejétől fogván’ Éva azonban 1626 elején még nem ezt a megoldást választotta, hanem a rohonci kastélyt rendezte be fia önálló lakhelyéül, ahol praeceptora, Zvonarics György vezetésével tanult, és egy kicsiny, de saját udvar vette körül. Batthyány Ádámnak testvére, Boldizsár életében, tehát 1622 előtt talán volt nevelője. Lehet, hogy a két fiú tanulása Boldizsár halála és a háborúk miatt szakadt meg. Erről biztosat nem tudunk, csupán azt, hogy a németújvári várban 1634-ben iskolaház is volt, többek között tizenegy székkel és egy kobozzal.133 Ádám számára még Batthyány Ferenc életében nevelőt kerestek. 1625. május 2-án Purgolt Bálint, a család újkeresztény orvosa írta Bécsből, hogy a hesseni követ ajánlásával jelentkezett Pozsonyban az ottani első német prédikátornál, a szintén Hessenből származó Johannes Stumpfnál „egy tudós ember”, aki nevelőnek ajánlkozott Batthyány Ádám számára.134 Ennek az ügynek azonban nem ismert a folytatása. A fiatal főúr csak apja halála után, 1626 elején kapott praeceptort Zvonarics György személyében: ha nem is német származásút, de Németországban tanultat.135 Zvonarics György - vagy ahogy az iratokban gyakran említik: György deák - Zvonarics Mihály sárvári evangélikus prédikátor és dunántúli püspök fia volt. 1620. május 28-án György és testvére, István együtt iratkoztak be a wittenbergi egyetemre Nádasdy Pál alumnusaiként.136 Hazatérve István sárvári iskolamester, majd prédikátor lett, György pedig 1625-ben mint „rector Csepregiensis” írt köszöntőverset Lethenyei István Tabella synoptica című, Csepregen kinyomtatott református-ellenes könyvéhez.137 1626-ban ugyanott őtőle is megjelent egy hasonló vitairat Rövid felelet, mellyben Pecseli Imrenec ... tanacsa meghameséttatic címmel,138 amelynek ajánlása 1626 feb133Inv. n° 87/b. 134Purgolt Bálint levele B. Ferencnek, Bécs, 1626. máj. 2. (ugyanott B. Ferenc válaszfogalmazványa): IvÁNYl: Reformáció 320. n° 354. - Johannes Stumpfról: Schmidt Károly- Schrödl József. A pozsonyi ág. hitv. evangélikus egyházközség története. Pozsony 1906. II. 78-79. 135Takáts Sándor állította több helyen is, hogy P. E. fiának nevelését „János pápai papra”, tehát Kanizsai Pálfi Jánosra bízta (Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja 26., 125.). Ezt többen is átvették, pl. Kanizsai életrajzírója, Makár János is (Makár: Kanizsai Pálfi 21.), noha a nevelősködést nem tudta kronológiailag elhelyezni Kanizsai Pálfi János életében. Payr Sándor viszont úgy vélte, hogy Batthány Ferenc csak szerette volna fia nevelőjévé tenni Kanizsai Pálfit, de ez a terv halála miatt nem valósult meg (Payr: Dunántúl 193.). Azonban nemhogy Kanizsai Pálfi János nevelősködéséről, de még ennek tervéről sem ismerünk semmiféle forrást. 136MPEtA XIV. 119. Ld. még: A Thurzó család és a wittenbergi egyetem. Dokumentumok és Thurzó Imre írásai 1602-1624. S. a. rend. Dományházi Edit, Font Zsuzsa, Keserű Gizella, Latzkovits Miklós. Szeged 1989. (Fontes Rerum Scholasticarum I) 251-252., 424. 137RMNy n° 1324. 138RMNy n° 1354.
