Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
Batthyány Ádám udvari műveltsége 69 mint özvegy került Poppel Éva szolgálatába, akinek udvarmesternője (Hofmeisterin) lett, és végül 1655-ben Kőszegen halt meg.42 Batthyány Ferenc takarékos, vagyonát gyarapító gazda volt. Apai örökségén kívül 1605. február 12-től magáénak mondhatta a körmendi uradalmat is, amelyet az Illésházy-perben gyanúba kevert és letartóztatott Joó János személynöktől (Batthyány Boldizsár egykori ellenlábasától) koboztak el, majd Batthyány Ferenc 45 ezer tallérért zálogba vette, és 1606-ban királyi adománylevelet szerzett rá.43 Váraiban, elsősorban Németújváron, Szalónakon és Rohoncon már a tizenötéves háború alatt, az 1590-es években jelentős építkezésekbe kezdett bécsi és stájer mesterekkel. Csákánynál, a Rába egyik fontos átkelőjénél szintén a század végén kastélyt építtetett, a körmendi kastélyt pedig, amely egyébként is „épületien hely” volt,44 1609-től teljesen újjáépítette. Gondja volt a rohonci templom és a németújvári „oskolaház” (valószínűleg a megszűnt kolostor épülete) felújítására.45 Mindezek a beruházások jelentős jövedelemre utalnak. „Az emberek azt beszélik, hogy gazdagsággal és pénzgyűjtéssel is az szegény megholt nádorispánt [Illésházy Istvánt] kezdi Kegyelmed aequálni, és nehezen adja ki kegyelmed a pénzt.” - írta Naprágyi Demeter győri püspök 1611-ben - „Adjon az Úristen Kegyelmednek sokat. Vagyon is kire maradni, mert Isten Kegyelmednek szép magzatokat adott.”46 Batthyány II. Ferenc és Lobkovicz Poppel Éva első gyermeke 1608. április 22-én született, és apai nagyapja után a Boldizsár nevet kapta. Két 42Payr: Dunántúl 246. (a kőszegi halotti anyakönyv alapján). 43Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja 69.; Tóth I. Gy.: Körmendi uradalom 17-19.; Tóth I. Gy.: Körmend 115-116. - Joó János hűtlenségi ügyéről: Károlyi Árpád-. Illésházy István hűtlenségi pőre. Bp. 1883. 101-109., 116. Joó Jánosról ld.: PÁLFFY: Magyar Királyság 128-129. 44TÓTH I. Gy: Körmendi uradalom 100.; Dominkovits: Egy nemzetek lévén 75. - Korábban Reiszig Ede szerint Körmend várát a hajdúk 1605-ben háromszor foglalták el, utoljára föl is égették, majd 1606. márc. 11-én a kanizsai törökök lerombolták (Balogh- Reiszig: Vasvármegye 198-201.). Ezért Koppány Tibor úgy vélte, hogy a vár „teljesen elpusztult” (Koppány: Körmend 30-31.; Koppány: Batthyány Ferenc 104.). Az újabb kutatások szerint azonban a vár kétszer harc nélkül cserélt gazdát, egyszer pedig sikertelenül (ágyúk nélkül) ostromolták (Tóth I. Gy.: Körmendi uradalom 100-101.; Dominkovits: Egy nemzetek lévén 74-78.). 45B. Ferenc építkezéseiről összefoglalóan: Koppány: Batthyány Ferenc. 46Naprágyi Demeter levele B. Ferencnek, 1611. ápr. 25.: Jenei: Literátor-politikusok 132. - B. Ferenc persze igyekezett cáfolni a gazdagságáról szóló híreszteléseket: „Énnálam nincsen az szegíny Illésházy uram tárháza, hogy csak megnyitnám a ládát, ki venném az pénzt belőle”: B. Ferenc levele Thurzó Györgynek, Németújvár, 1612. márc. 16.: Nagy Gyula: Batthyány Ferenc levelei Thurzó Györgyhöz és Thurzó Imréhez 1606-1620. TT 2 (1879) 96-123.: 106.
