Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
Függelék
Függelék 507 ván, hogy ez világi minden dolgok, akármely felső és méltóságos állapotban helyeztessenek is az ő mivoltok szerént, csak árnyék és elmúlandó hiúságok. Nem is ígérhet senki magának ottan állandó valami jót, az hol romlandóság alá vagyon vettetve. Jóllehet mi is ifjúságunk és elménk értésünknek idejétől fogván azon fáradoztunk, hogy ennek az romlandó állapotnak3 sok habjai között minden igyekezetünket Istennek nevének dícséretire, az Keresztyén Római Anyaszentegyháznak, s benne lévő igaz hütnek, fejedelmünknek, az keresztyénségnek, hazánknak, s minden rendbéli jóakaró atyámfiainak előmenetelekre rendelvén, abban szorgalmatos vigyázásunk is lévén, tehetségünket aziránt megmutattuk volna. De mindazokban is ugyan csak elmulandóságokat tapasztaltunk, és az emberi nemzetnek minden cselekedeti, méltósági, s holmi pompás gazdagsági után is csak egy jó véget látunk, tudniillik, hogy az élet után csak az mondatik boldognak, az ki jó dispositiókkal az igaz Istennek színye eleiben járulván az boldogságos életnek elnyerésével teljeséttetik.18 Erre figyelmez az mostani jó reménység alatt való írásunk, mellyel mi itt ez világi életünket, s mind penig az másvilági reménylendő boldogságos állapotunkat maradékink eleiben akartuk adni, hogy tudhassák ebből megtanulni, mint kellessék itt ez világon magukat viselni, s hova kellessék nékik is az jó magok viselése után céloznia, követvén aziránt az jó fiák atyjoknak nyomdokát minden jó erkölcsökben. Elsőben azért az mi kedves maradékinknak, házastársunknak, fiainknak és leányinknak az mi atyai authoritásunkból kedvesebb kéneset és drágább uraságot nem ajánlhatunk, hanem commendáljuk, hagyjuk és legáljuk aztot, hogy az igaz Római Anyaszentegyházban és annak közönséges vallásában mind ők holtig, magok is maradékjokkal, s minden alattok valókkal együtt végig megmaradván, kövessék az jó egymás köztök való egyességet, szeretetet és azokból következendő minden jó erkölcsöket, mert az jó indulatoknak jó gyümölcsét várják, melyeket ez rövid írásinkban nem lehet előszámlálnunk. Másodszor. Az jó szeretet és egyesség után kívánjuk azt, hogy az mi successorink, kedves házastársunk, fiaink, s leányink, ha Isten elhozza az mi utolsó óránkat, kiköltözvén ez árnyékvilágból, testünknek temetése lészen, keresztyéni szokásunk szerént azt úgy alkalmaztassák, az mint ez árnyékvilági testünk, hivatalunk és rendünk tartja, tudván lévén nálok, hol légyen az mi temetőhelyünk, de abban is ne ez világi pompa, az ki semmi és árnyék, aA másolatban: ,romlandóságnak”. 18Vö. Pázmány Péternek „Az urak és szolgák tisztirűl” szóló prédikációját: „Mivel azért a világi nagy állapotok a mennyei boldogsághoz és lelki jókhoz képest csak múlandó árnyékok és álmok, nem kell ezekkel gondolni, csak amazokat elnyerhessük” (Pázmány: Összes munkái VI. 354.).
