Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
498 .Csak egy jó véget látunk’ belső terei, a festmények, a kárpitok, a hintók, a lovak, az ékszerek, az udvari zenekar, valamint a különböző ünnepi alkalmakra írott köszöntő versek és beszédek is, tehát a korabeli szellemi és anyagi kultúra szinte minden ága. A barokk magyarországi megjelenése is nagyrészt az udvari reprezentáció igényével függött össze. Az új stílus gazdag formakincse, lenyűgöző hatásokra, a csodálat és csodálkozás kiváltására irányuló törekvése különösen alkalmas volt a hatalom érzékeltetésére, a reprezentációra,451 és ennek vonzó hatása valószínűleg még a nyugat-magyarországi főnemesség XVII. századi vallásváltásában is szerepet játszott.452 Batthyány Ádám reprezentatív udvari imázsáról is fönnmaradt egy nagyméretű festmény, amelyet minden bizonnyal ő maga rendelt meg az 1640-es évek végén (24- kép).453 A képen Batthyány az udvari portrék hagyományos környezetében, zárt térben, félrehúzott függöny előtt látható. Vörös mentéjének csillogó gombolása szinte világít a sötét háttérben. Mellette az asztalon ékkövekkel díszített aranytárgyak: kard, buzogány és óra fekszenek, háta mögött pedig a németújvári várra nyílik kilátás, de a fegyverek és a vár itt nem vitézséget, hanem gazdagságot sugallnak. A reprezentáció általános motívuma mellett az udvari kultúra másik fő meghatározóját mindenhol az udvar fejének személyes, tehát korról-korra és személyről-személyre változó művelődési elképzelései adták. Batthyány Ádám ősei közül például Boldizsár a XVI. század végén Radéczy István egri püspök pozsonyi humanista irodalmi körével tartott kapcsolatot, természettudományos érdeklődése pedig európai hírű tudósokat vonzott udvarába. Fia, Batthyány Ferenc udvarának szellemi arculatát inkább a hosszabbrövidebb ideig ott működő református prédikátorok szabták meg, mint Beythe István vagy Szenei Molnár Albert. Az unoka, Batthyány Ádám udvarának kultúrájára viszont leginkább a személyességre törekvő és érzelmekre ható barokk vallásos jámborság, vagy ahogy ő mondta: a devóció iránti érdeklődése nyomta rá bélyegét. Kulturális mecenatúrájának legjelentősebb emlékeiben ezt a személyes indítékot fedezhetjük föl: egyházi célokra tett adományaiban, könyvtára összetételében és a neki ajánlott vagy költségén nyomtatott könyvekben is. És bár ez az indíték merőben személyes élményből fakadt, nem volt egyedinek nevezhető a korban. A reformáció, majd a katolikus reformmozgalom közepette a vallási kérdések az érdeklődés homlokterében álltak, és sokan érezték fontosnak, hogy személyes választ keressenek rájuk. A kor katolikus és protestáns 451Példák a kérdés átfogó bemutatására: S. Lauter: Nádori reprezentáció.; Galavics: Esterházy Pál. 452Vö. Szakály: Harmadik skizma 677. 453Koltai: Portré 429-431.; Buzási Enikő. In: Mátyás király öröksége I. 277-278.
