Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
496 ,CSAK EGY JÓ VÉGET LÁTUNK' „békeidőben” zajló állandó háborúság miatt, mint 1661-ben a magyar főrendek közös Opiniója. A lehetőségek és a hangsúlyok természetesen időről időre változtak. Míg Esterházy a megindítandó háborút Erdély törökbarát politikát folytató fejedelmei ellenében képzelte el, addig a harmincéves háború lezárása után politizáló főnemesek már úgy számoltak II. Rákóczi György államával, mint lehetséges szövetségessel a nagy oszmánellenes hadjáratban.443 Batthyány Ádám pályája során mindvégig egyik fontos, bár sohasem vezető tagja volt ezeknek a politikai csoportosulásoknak. Mind Esterházy Miklóshoz, mind Pálffy Pálhoz, mind Zrínyi Miklóshoz szoros szálak fűzték, és kapcsolatot tartott II. Rákóczi Györggyel is.444 Halála éppen arra az időre esett, amikor Rákóczi lengyelországi hadjárata, majd török háborúja okozta feszültség ismét annak az ígéretét hordozta, hogy a kereszténység összefogásával megvívandó háborúban az ország megszabadulhat az oszmán uralom alól. Batthyány Ádám azonban az események kimenetelét, az 1663/1664. évi háborút - amelynek pedig várhatóan egyik főszereplője lehetett volna - már nem érte meg.445 Emléke tehát elsősorban úgy maradt meg, mint az országot védelmező főkapitányé. így örökítették meg őt halála után készült „harctéri portréi”, Jakob von Sandrart lovas metszete (62. kép), és az egyik családi ősgaléria nagyméretű, egészalakos festménye, amely szürke felhős ég alatt, fekete süveggel, vörös mentében, buzogánnyal, a Nádasdy Mausoleum hun és magyar vezéreinek stílusában ábrázolta (25. kép). Csizmája mellett az általa irányított határvédelem biztos pontjai: lovas serege és németújvári vára láthatók. Ez a festmény valószínűleg csak évekkel Batthyány Ádám halála után, 1680 körül készült,446 de mondanivalója nem utólagos konstrukció. Ugyanazt a hangulatot árasztják Zrínyi Miklós 1647/1648 körül keletkezett sorai is az Obsidio Szigetiana első, kéziratos változatában: 443Az újabb összefoglalások közül Id: R. VÁRKONYI: Királyi Magyarország 79-104.; Ágoston-Oborni: Tizenhetedik század 60-66. 444B. Á. kapcsolata Esterházyval: Péter: Esterházy 166-168. Pálffy Pállal: Pálffy Pál levelei.; Fundárková: Pálffy xl-xliv. Zrínyi Miklóssal: Iványi: Zrínyi.; Perjés: Zrínyi 89-90. B. Á. levélfogalmazványa II. Rákóczi Györgynek: MOL P 1315. 2. cs. 1653. ff. 42-44., 54.; 1654. ff. 2-5., 30.; 1656. f. 1. 445 В. Á. tevékenysége a dunántúli határvédelemben önálló földolgozást kívánna. A kérdés fontosságáról és a forrásokról ld. Kelenik: Kanizsa elleni végvidék.; Pálffy: Batthyányak. 446BéKat n° 11/19. A datálásról: Koltai: Portré 431-434.
