Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban

Élet és halál az udvarban 491 Pinkafő elfoglalásakor „elszökött, és lovon szaladva ... Saxoniába ment”.428 Emiatt Küberg szeretett volna egy ellenvizsgálatot tartani. Azonnal elküldte szolgáját, Georg Riedlt Szombathelyre, a vasvári káptalanhoz, de mivel nem tudott uralkodói parancsot fölmutatni, a káptalan március 6-án figyelmez­tette, hogy a királyi ember hiánya miatt a vizsgálat nem lenne kellő hitelű, így az minden bizonnyal el is maradt.429 Mindezek után 1672. március 16-án került sor arra, hogy a felek képvi­selői összejöttek Pozsonyban, és Szelepcsényi György prímás, királyi hely­tartó, valamint az általa összehívott tizenegy tagú (Zichy István kamarai elnökből, Majthényi János személynökből, valamint püspökökből, kanono­kokból és az országos bíróságok tagjaiból álló) bíróság előtt megegyeztek, hogy azon év november 19-ig kifizetendő 10 000 forintért és 50 akó borért cserében Küberg eláll mindennemű követeléstől.430 Az egyezség egyértelműen a Batthyányaknak kedvezett, hiszen az ügy­nek komolyabb következményei is lehettek volna. Szelepcsényi érsek és a magyar bírák azonban inkább a magyar urak pártján álltak. Az érsek így tudósította Batthyány Kristófot: „Mindnyájan, kik itt valánk az Őfelsége tanácsi és az táblabírái s más főrenden való személyek eléggé bajmolódtunk avval az emberrel [Kü­­berggel], de ugyan csak nagy munkával verheténk ki fejébül sokféle conceptusit [szándékait], biztatván ő felettébb magát bécsi jóakarói­val. ... Az mint való is, ha így placidonibus mediis [szelídebb eszkö­zökkel] nem accomodáltatott [rendeztetett] volna a dolog, nem kicsiny alkalmatlanságok emergáltak [keletkeztek] volna belőle.”431 A Batthyány család és a magyar hatóságok - a vasvári káptalantól a helytartóig - tehát összefogtak és magakadályozták, hogy egy számukra ide­gen kerüljön a családdal szomszédos birtokba. A közvetlen anyagi érdekek és a személyes kapcsolatok mellett talán az is motiválhatta őket, hogy féltet­428,Attestationes super mala vita Barbarae Catharinae Wittmann”, 1672. márc. 4.: MOL P 1320/kk. f. 75-78. 429A vasvári káptalan levele Johannes Nikolaus von Kübergnek, Szombathely, 1672. márc. 6.: MOL P 1314. n° 51195. 430MOL P 1313. Major. Lad. 34. Matrimonialia n° 23. - Két nap múlva, 1672. március 18-án Küberg Pozsonyból, megegyezésükre hivatkozva, költségeinek fedezésére még 64 forintot (illetve ahelyett egy jó lovat vagy egy akó bort) kért B. Kristóftól. Nem tudunk róla, hogy ezt utóbbi kifizette volna, de jellemző Küberg indoklása: „istud debitum est Suae Excellentissimae parvum, mihi autem cum meis prolibus magnum” (MOL P 1314. n° 28154.). 431 Szelepcsényi György levele В. Kristófnak, Pozsony, 1672. márc. 17.: MOL P 1313. Major. Lad. 34. Matrimonialia n° 24. I г

Next

/
Oldalképek
Tartalom