Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
Élet és halál az udvarban 461 szert később többször átépítették és bővítették,327 Batthyány Ádám és feleségének koporsói valószínűleg végig eredeti helyükön, a fundatori kripta oratórium alatti külön oltáros fülkéjében maradtak (80. kép). A temetés körüli reprezentáció nem ért véget magával a gyászszertartással. Batthyány Ádám ugyanis elhatározta, hogy az elhangzott magyar beszédeket nyomtatásban is terjeszteni fogja, nyilván elsősorban azon kiadványok mintájára, amelyeket Pálffy Miklós fiai adtak közre 1646-ban édesanyjuk, Fugger Mária temetése után, illetve Nádasdy Ferenc nyomtatott 1653-ban sógora, Esterházy László és a Vezekénynél elesett másik három Esterházy emlékére. Mindkettő a bécsi Cosmerovius nyomdában készült.328 Ezért 1653 őszén Batthyány megkérte a négy magyar szónokot beszédeik írott változatának elkészítésére, akik azt november végéig meg is tették. Batthyány 1656. évi könyvtárjegyzéke szerint Jakobi Lőrinc is leírta német prédikációját, de nincs nyoma annak, hogy azt Batthyány ki akarta volna nyomtatni. De Folnai Ferenc sem várta meg Batthyány végleges döntését, hanem az év végén maga utazott Bécsbe, és ott beszédét saját költségén kinyomtatta, így néhány hónappal megelőzte a többieket, akiknek írását Batthyány csak 1654 tavaszán bízta Malomfalvai Gergelyre. A kismartoni gvárdián 1654 áprilisától júniusig majdnem folyamatosan a bécsi kolostorban tartózkodott, ahol személyesen felügyelte a nyomdai munkákat Cosmeroviusnál a Köllnerhofban. A halotti beszédekkel együtt Malomfalvai két másik könyvet is kinyomtatott Batthyány költségén. Az egyik Batthyány udvari lelkésze, Kéri Sámuel munkája volt, aki Keresztyen Seneca címen magyarra fordította Johann Schellenberg jezsuita sztoikus szöveggyűjteményét,329 a másik pedig egy imádságos könyv, amely a Lelki kard címet kapta. Ebben Batthyány Ádám mintegy 200 oldalnyi szöveget válogatott ki egykori lelkiatyja, Pázmány Péter imádságoskönyvéből (az eredeti mű egyharmadát), kiegészítve néhány ferences lelkiségű imával, és azt akkor éppen Grazban tanuló fiainak ajánlotta.330 327A kripta első jelentős felújítása 1829/1830-ben volt, ekkor épült az utcai bejárat is, majd 1969-ben a kolostor nyugati pincéje felé bővítették (Magyar: Franziskaner 84., 95-97.). 328RMK III. n° 1669., 1830.; RMNy n° 2459.; Koltai: Könyvtár n° 313., 395., 429. - A nyomda magyar kapcsolatairól: Viskolcz: Cosmerovius. 329RMNy n° 2510.; Koltai: Könyvtár n° 402. 330Koltai: Imádságoskönyv.; Koltai: Könyvtár 128-144.
