Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban

Elet és halál az udvarban

459

76. kép: Batthyány Ádámné Formentini Auróra ravatalképe. Tripsius János Mihály festménye, 1653.

(Németújvár, ferences kolostor. Vö. BÉKat n° III/32.; Koppány: Tripsius 224.)

rohonci plébános, horvátul pedig „egy jó horvát prédikátor ember” beszélt (akinek nevét a temetési terv készítésekor még nem tudták).317

Az ekkor 50 éves Széchényi György 1625-től a bécsi Pazmaneum egyik első hallgatója volt, majd miután 1631-ben pappá szentelték, hamarosan esztergomi kanonokságot kapott. Több címzetes püspökség után 1648-ban veszprémi püspök lett, és mint ilyen, Sümegen tartotta székhelyét. Püspökké szentelésén, 1654. szeptember 27-én Sümegen Batthyány Adám is jelen volt.318 Széchényi szívesen kijárt a Batthyány főkapitánysága alatt álló végvárakba, és püspöki bandériumát néha a török elleni harcokra is elkísérte. 1651 augusztusában például ott volt Segesd ostrománál.319 Később, 1658-tól győri püspök, 1685-től pedig esztergomi érsek lett, és hatalmas alapítványokat hátrahagyva halt meg 1695-ben.320

317FATem f. 98. „Az szegény atyámfia teste fölött ... praedicátiót tettenek ... rohonci német plebanus Laurentius Jakobi”: Koltai: Könyvtár n° 396.

318Itinerárium, 1654. szept. 27-30.

319Jelenlétéről a segesdi ostrom idején: Mkv II. pp. 268-282., 339.; Deák: Keglevich 246.

320Koltai András. In: Веке: Esztergomi érsekek 310-318.