Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
424 ,CSAK EGY JÓ VÉGET LÁTUNK’ ágostonosok generális priorjának volt alárendelve - de a gyakorlatban inkább vetélytársakként léptek föl egymással szemben. A sarutlanok a Habsburg Monarchia területén 1623-ban hozták létre első konventjüket Prágában. Ott kedvelte meg őket 1627 nagyböjtjében II. Ferdinánd császár és Eleonóra császárnő is olyannyira, hogy elhatározták: Bécsben is megtelepítik ezt az új rendet, méghozzá nem is akárhol. A császár ugyanis régóta elégedetlen volt a Hofburg melletti ágostonos kolostor közösségével, amelyet akkoriban főként németül nem tudó és szerzetesi életükben sem mindig kifogástalan olasz rendtagok vezettek. 1630-ban tehát a császár egy olyan pápai brévét eszközölt ki, amely a kolostort elvette a sarus ágostonosoktól, és a sarutlanoknak adta át. A sarutlan ágostonosok Bécsben működő tagjai főként a Rajna vidékéről és Morvaországból származtak, és németül tartott prédikációik révén hamarosan mind a császári család, mind az udvar körében népszerűvé váltak. 1634-ben azt a kegyet is elnyerték, hogy konventjük hivatalosan is udvari kolostorrá neveztetett ki. Első bécsi perjelüknek, a mainzi származású Marcus a S. Philippo-nak közkedvelt prédikációi a frissen katolizált udvari kamarásra, Batthyány Ádámra is hatással lehettek.157 Batthyány tehát, amikor 1633. április 13-án elfoglaltatta a németújvári református templomot, ezt föltehetően már azzal a céllal tette, hogy a sarutlan ágostonosoknak adjon helyet benne. A Habsburg Monarchián belül ez lett volna a rend harmadik kolostora, Magyarországon pedig az első. Még a tavasz folyamán a rend két tagja, a közelebbről nem ismert Paulus és Germanus atyák meg is látogatták Batthyányi Németújváron, de végül június 11-én Rómából a rend vicarius generálisa, Basilius Noario a S. Trinitate elutasító választ adott. Az elöljáró arra hivatkozott, hogy a konvent elfogadásáról csak a rend két év múlva esedékes generális káptalanja dönthet.158 A válasz tisztán jogi szempontból érthetetlen, mert általában más kolostorok alapításakor sem vártak nagykáptalani döntésre. Ezzel talán Batthyány is tisztában lehetett, mivel a Rómából kapott elutasító válasz után sem adta föl a renddel kapcsolatos terveit, hanem - Guillaume Lamormaini császári gyóntatón keresztül - a rend Bécsben tartózkodó commissarius generálisához, Valerianus a S. Augustino-hoz fordult kérésével: 157Gavigan: Übergabe; Gavigan: Discalced Augustinians 512-514. - Marcus a S. Philippo egy B. Á.-nak írt levele (Bécs, 1632. jún. 1.) 1945 előtt megvolt a körmendi levéltárban, de elveszett (Iványi: Missilis levelek II. 192.). 158Basilio [Noario] a SS. Trinita levele B. Á.-nak, Róma, 1633. jún. 11.: MOL P 1314. n° 2221. - A levélíróról: Himlstejn: Exegesis n° 40.; Genco: Priori generali 2-4., 128. - A sarutlan ágostonosokra vonatkozó szakirodalom jelentős részét a rend generális kúriája bocsátotta rendelkezésemre.
