Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
418 .Csak egy jó véget látunk' Győri István vasvári prépost.131 A plébánosi teendőket ettől kezdve föltehetően Lónyi látta el. Ezért szerepelhetett a németújvári vár 1634. augusztus 13-án fölvett leltárában a „plébános szállása”.132 A németújvári református lelkész és püspök. Kanizsai Pálfi János a templom elvétele után is helyén maradt. „Ha szintén mitőlünk a templomnak kulcsát elvették is, gondot viselünk arra is, ahol ő kegyelme az Isten Igéje predikálásának közöttünk való zászlaját fönn lobogtassa” - írták a németújváriak az 1633. május 8-án tartott köveskúti zsinaton összegyűlt lelkészeknek. kérve, hogy a püspök továbbra is náluk maradhasson.133 A lelkészek testületé kérésükkel egyetértett, Batthyány Adám azonban csak 1633 decemberéig tűrte meg Kanizsait. November 13-án ugyanis a Németújvár melletti Sankóházán tartották egy Sankó lány eljegyzését Balogh Péterrel, ahol Kanizsai Pálfi beszédet mondott Krisztusnak a végső időkről szóló szavairól, amelyben többek között hamis krisztusokról és hamis prófétákról volt szó (Mt 24,15-28). A prófétai szavakat Kanizsai magára és üldözőire vonatkoztatta. Az eseményen jelen volt Győri prépost is, aki az ott hallottakat hírül adta Batthyány Ádámnak. Ennek következtében Batthyány november 24-én Bécsből Farkas János németújvári tiszttartó és Barasztovics Péter városi kapitány útján megüzente a református püspöknek, hogy „nem akarom tovább Uyvárott szenvedni, sem másutt az én jószágomban”. A szomszédos református prédikátorok, a körmendi Szilágyi István, az őriszentpéteri Hodosi Tamás és a csákányi Sallai Péter ugyan kérvényt írtak Batthyánynak püspökük maradása érdekében, de hiába. December 14-én Kanizsainak végképp el kellett hagynia Németújvárt.134 Hamarosan a többi protestáns prédikátor is veszélybe került. 1634. január 9-én ugyanis Batthyány Ádám elrendelte, hogy a „lutheránus és kálvinista szekták miniszterei vagy bármilyen más, a Római Egyház hite ellen tanítók” tizenöt napon belül hagyják el minden birtokát.135 131 Kanizsai Pálfi: Jegyzőkönyv 301. Vö. Thury: Dunántúl 260.; Payr: Dunántúl 198.; Makár: Kanizsai Pálfi 24.; Magyar: Güssing 135. 132 InvNú 1634. i33Kanizsai Pálfi: Jegyzőkönyv 301. Vö. Thury: Dunántúl 261.; Payr: Dunántúl 198. 134Kanizsai Pálfi: Jegyzőkönyv 321-322. Vö. Thury: Dunántúl 262-263.; Payr: Dunántúl 198.; Szabady: Kanonokok 12.; Makár: Kanizsai Pálfi 25-26.; Magyar: Güssing 144-145. - L. M. ezalatt B. Á.-val volt Bécsben (levele. B. Á.-nak, Bécs, 1633. nov. 16.: MOL P 1314. n° 29805.). 135MOL P 1322. Vall. f. 13. (egykorú fogalmazvány, B. Á. sajátkezű aláírásával). - További egykorú másolatai: Kanizsai Pálfi: Jegyzőkönyv 322. Vö. Makár: Kanizsai Pálfi 26. Szilágyi Benjámin István Synodalia elnevezésű iratgyűjteménye, 1622-1650., készült 1700 körül: Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvtára (Debrecen), R 575.
