Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban

ÉLET ÉS HALÁL AZ UDVARBAN 399 Kristóf és Pál taníttatása Batthyány gondos nevelést igyekezett adni fiainak.30 Kristóf még nem volt négy éves, „Palkedli” pedig éppen kettő múlt, amikor 1641. december 27-én apjuk máris nevelőt, praeceptort fogadott melléjük Poletincs György „mester” személyében. A konvenció szerint 40 forint éves fizetése volt, to­vábbá hét rőf angliai posztó, prebendáját pedig a deákok asztalánál kapta meg.31 Föltehetőleg ő tanította meg az úrfiakat az írás, az olvasás, a szá­molás és a latin nyelv alapjaira. 1647. március 30-tól újabb nevelő került az akkor már tíz és nyolc éves úrfik mellé. Ulrich Neumayr a bajorországi Erdingből származott, és jogászi végzettsége volt. A Batthyány fiúk mellett mint hopmester és tanulmányi felügyelő (inspector) kapott megbízást, tehát a praeceptornak is elöljárója volt. Felelősségteljes feladatának és képzettségének megfelelően fizetése is kiemelkedően magas, évi 200 forint volt, amelyhez még természetbeniek járultak. Ez a legelőkelőbb főember familiárisok fizetésével egyezett meg, sőt némelyikét meg is haladta. Ennek ellenére egy év után távozott állásából és Batthyány Ádám udvarából.32 A „kis urak” neveltetésének új szakaszát jelezte, hogy 1648. április 6-án Rohoncon kiköltöztek anyjuk lakosztályából, és külön szobákat kaptak.33 Az 1650 májusában készült inventárium szerint nemcsak külön háló-, ebédlő-, hanem „tanuló házuk” is volt, amelyben egy szögletes asztal mellett hat szé­ket inventáltak.34 Eszerint a Batthyány fiúkkal együtt tanulhattak inasaik, Fáncsi Gyurkó (vagy Istók)35 és Högyészi Ádámkó (1642-től). Sőt, valószí­nűleg nem véletlen, hogy a kis grófok mellett szolgáló inasok száma éppen akkoriban kezdett megnőni, amikor apjuk Neumayr személyében komoly nevelőt fogadott melléjük. Kelcz Gyurkó 1646-tól, Jankovics Gyurkó 1647-30B. Á. gyermekeinek taníttatásáról ld. Fazekas István alapos tanulmányát (Fazekas: Gyermekek 91-114.). Itt az alábbiakban csupán a taníttatás intézményi kereteinek (hely­szín, nevelők, kíséret) összefoglalására teszek kísérletet. 31Konvkv I. 197. Vö. BÁFF. - „Mester” címzését ld. pl.: „Az kik itten voltának az udvariakban ekkoron, s kinek volt is nem is lövök itten”, 1646. júl. 29.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 763. 32Konvkv II. p. 90. Vö. BÁFF; Fazekas: Gyermekek 93. 33„Szállotak magfukéba?] is az fiaim az fraczimerből”, Itiner. 1648. ápr. 6. 34InvRo 1650. 247-270. 35 Az összeírásokban Fáncsi György neve 1637-től szerepelt az inasok, illetve В-né inasai között, majd 1648-tól háromlovas cont. familiáris lett, de 1656-ban az úrfiak inasai között írták össze. Fáncsi István 1649-től volt B. Á. inasa, majd 1652 és 1654 között étekfogója. 1642 és 1645 között azonban különös módon a németújvári prebendajegyzékekben Fáncsi Istók, a rohonc-szalónakiakban Fáncsi Gyurkó neve szerepelt az inasok között (BÁFF).

Next

/
Oldalképek
Tartalom