Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
390 ,Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ az igaz, de hiszen vannak lám ím az fiaim, azoknak lehet oly feleségek, az ki csináltathat, az leányim ugyan csináltathatnak, de mind más az [egyébként is], mint írám, az jó szolgát és hív embert nem örömest bocsátom el”.822 így a takács, aki a Batthyányné halálát megelőző hetekben és hónapokban négy vég kamuka formára szőtt vásznat, négy vég széles abrosznak való vásznat és 12 vég másféle szép vásznat szőtt az asszony számára,823 még 1658-ban is Batthyány Adám szolgálatában állt.824 Szintén fontos női feladat volt a kisebb betegségek ellátása és gyógyítása. Formentini Auróra mindenben tökélyre törekvő anyósa, Poppel Éva ebben is kiemelkedően tapasztalt és híres volt. Patikaházakat hozott létre és gondoskodott az orvosságként használt „liktáriumokat” desztillálással előállító műhely, a vízégető ház fölállításáról is. Sokan fordultak hozzá különböző orvosságokért, még olyanok is, mint Beythe István vagy Pázmány Péter.825 De természetesen foglalkozott orvosságokkal és liktáriumokkal Formentini Auróra is, aki megörökölte anyósa vízégető és patikafelszerelését. „Ha szolgái avagy szolgáló leányi közül valamelyik megbetegedett, kész volt mindjárt az orvosság és reá való gondviselés. Bizonyos arra rendelt emberit küldte mindenkor, hogy lássák mint s hogy vagyon, . .. sőt maga is menten ment, és szorgalmatos gondját viselte” - prédikálta róla temetésén Széchényi György, és bár ebben nyilván van a műfaj megkövetelte túlzás, az kétségtelen, hogy Formentini Auróra udvarában is foglalkoztak gyógyítással.826 A rohonci és a németújvári várakban is volt patikaház, valamint a desztillátumok (liktáriumok) előállításához szükséges vízégető ház. Rohoncon a vízégető házat Formentini Auróra létesítette 1640-ben, de 1643/1644-ben a régi németújvári vízégető ház helyett is új épült.827 A vízégető házak működtetéséhez Batthyány Ádám mindkét felesége alkalmazott fűszedő asszonyt és vízégetőt. A fűszedő asszony egyben gyógyított is, mivel 1653-ban Batthyányné három és fél köböl rozst és egy köböl hajdinát ígért neki azért, hogy „az Annók nevő árvának (mely Törökországban fogva volt) az fejét meggyógyította”.828 Úgy látszik, hogy nyáron Németújváron dolgozott, egyébként pedig az udvarnál, tehát Rohoncon 822Tiszt. n° 121. 823FrauFiz 1653. 824MOL P 1322. Föld. fám. n° 1260., 1304-1305., 1324., 1339., 1341. 825Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja 19-20., 92-96.; Iványi: Vízégetés; Várkonyi Ágnes: Pelikán a fiaival. Bp. 1992. 86-100.; Kincses: Liktárium 31-58.; Beythe István levele: Iványi: Reformáció 151-152. n° 190.; Pázmány levele: uo. 182. n° 47.; Kincses: Batthyány Ferencné 77-81.; Nagy-Tóth: Gyógyító nagyasszony. 826SzÉCHÉnyi: Concio funebris 17. 827Ld. föntebb a III. fejezetet. Vö. Iványi: Vízégetés 31. 14. jegyzet. 828FrauFiz 1653. Vö. Iványi: Vízégetés 18.
