Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
386 ,Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ Az „atyámfia cselédeihez” azonban nemcsak nők, hanem férfiak is tartoztak. Formentini Aurórának húsz év alatt összesen hat férfi inasa volt, akik valószínűleg nem annyira az úrnő személye körül szolgáltak, hanem inkább szobáinak rendben tartásáról kellett gondoskodniuk. Batthyány Ádám inasaitól főként az különböztette meg őket, hogy kizárólag németek voltak, és hosszú ideig, általában tíz évnél is tovább szolgáltak az udvarban. Közülük Raimbolt Viktor hat évig inaskodott az úrnőnél (1641-1647), később ugyancsak hat évig (1649-1655) Batthyány Ádám háromlovas familiárisa volt, 1663-ban pedig Batthyány Pált szolgálta házi familiárisként. Laibzigi János tízévi inaskodás után 1653-tól lett étekfogó, majd 1658-tól kétlovas continuus familiáris, és tovább szolgált Batthyány Kristófnál is.806 807 Ez arra utal, hogy nemes emberek lehettek. A többi német inas azonban - a fraucimerekhez hasonlóan - általában származási helyük szerint szerepel a forrásokban (Bányai Hans, Német/Bécsi Balthasar, Német Christandli, Német Maxii [Maximilian Schweiger]) és talán velük azonos társadalmi helyzetű családokból is származtak. A forrásokban az „asszony inasai” között magyar nemesi családokból származó fiúk is szerepelnek (Fáncsi Gyurkó, Högyészi Ádámkó, Jankovics Gyurkó, Kelcz Gyurkó, Falussy Miskó, Веке Lackó, Csongrádi Lackó). Ok azonban valójában a Batthyány gyerekek játszópajtásai, illetve velük együtt nevelkedő inasai voltak. Az 1650-es évektől általában már ekként szerepelnek a prebendajegyzékekben.80' Gyermeknevelés, kézimunka, gyógyítás A női udvartartás mindennapi életének ugyanaz volt a célja, mint az udvar férfi oldalának, tehát egyrészt az úrnő számára biztosított rangjához illő kíséretet, másrészt pedig tagjai azokat a tevékenységeket végezték, amelyek a korban minden háztartásban női feladatoknak számítottak. Közülük a „női” gazdaságon kívül (amelyről föntebb már volt szó) a legfontosabbak a gyermeknevelés, a kézimunka és a gyógyítás voltak. A főúri családok mindkét nemű gyermekei körülbelül 4-6 éves korukig, amikor megkezdődött a fiúk taníttatása és saját udvartartásuk kialakulása, az anya felügyelete alá, tehát annak udvartartásához tartoztak, a lányok pedig azután is. A lányokat is taníttatták, nekik is voltak nevelőik és szolgálóik, de az ő életük egészen férjhez menetelükig anyjuk udvarának keretében zajlott. 806BÁFF. 807báff.
