Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom

358

,Az JÓ ÉS HŰ SZOLGÁKAT

zenei együttes képe az 1630-as évek elejére, amikor Batthyány már átvette örökölt birtokait, főkapitányi tisztséget kapott, és udvarát is ennek megfelelően építette ki.

Az udvarban szolgáló zenészek ugyanis két, egymástól jól elkülöníthető csoportot alkottak: a „mezei” és a „házi” muzsikások csoportját.644 Az előkelőbbek és jobban fizetettek a mezei muzsikusok voltak. Közéjük trombitások, töröksíposok és dobosok tartoztak. Ők ugyanis nemcsak hangszerükkel, hanem a rendes udvari familiárisokhoz hasonlóan kardjukkal is szolgáltak az úrnak, az udvari sereggel vonultak hadba, sőt alkalomadtán más familiárisi szolgálatokat, mint például követségeket is el kellett látniuk.645

A trombiták, töröksípok és dob alkotta együttes a kor jellegzetes katonazenekara volt.646 Zrínyi Miklós például így írta le a „Szigeti veszedelemében a szigeti sereg indulását (IV, 13):

Sok hangos trombita akkor megrivada,

Sok haragszavú dob tombolva robbana;

Ki-ki immár fölült jó vitéz lovára,

Az gyalog rendben áll vitézek módjára.

Batthyány Ádám udvari seregében 1633-ban már három trombitás, egy sípos és egy dobos szolgált, majd az együttes létszáma fokozatosan növekedett. 1646-ra a trombitások száma tízre, a síposoké háromra nőtt. 1649-ben már tizenegy trombitást soroltak föl az összeírásokban. Ezt követően a létszám kicsit lecsökkent, és Batthyány Ádám életének utolsó éveiben általában 5-6 trombitás, egy-két sípos és egy dobos szolgált egyszerre.64'

Fizetésük általában a kétlovas uraimékkal egyezett meg, tehát készpénzben 32 és 16 forint között változott, föltehetően tehetségük szerint. Némely trombitások azonban akár a főuraimékkal azonos nagyságú fizetést is kaphattak. Trombitás Mátyás például 1630 és 1634 között három lovára és hangszerére 70 forintot, egy azonos nevű társa (vagy ugyanő) pedig 1640 és 1650 között két lovára 80 forintot kapott.648 A zenészek járandósága abban tért el a familiárisokétól, hogy prebendájukat Rohoncon nem a várban, hanem saját házukban kapták, és ott is laktak.649

644A fölosztásra ld.: ,Дz udvar népe lajstroma, az mint számot vettetnek velők (konvencióskönyv tartalomjegyzéke), 1638: MOL P 1322. Föld. fám. n° 478.

645 Hárich János: Az Esterházyak udvari és tábori trombitásai. Muzsika 1 (1929/6-7.) 59-61.: 61.; Szabolcsi: Magyar zene I. 216-217., 242.

646Szabolcsi: Magyar zene I. 238.; MZt II. 459-460.

647Benda-Koltai: Zenészek.; BÁFF.

648Benda-Koltai: Zenészek 232.

649„Az mint rendeltem az asztalokra mennyi húst és tikot kell adni az magunk asztalára és más asztalokra is [Rohonc-Szalónakon]”, 1638. máj. 17.: Inkv pp. 285-288., 293-294.;