Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom

AZ UDVARI TÁRSADALOM 357 A deákok nyilván mindannyian tanult emberek voltak, de iskolájuk helyéről csak kevés esetben maradtak adatok. A sámfalvai származású Vi­­niczai György például, aki 1651 és 1653 között volt Batthyány Ádám deákja „egy-más irogatásra”, évi 20 forintos fizetéssel, 1645-ben a grazi jezsuita gim­názium syntaxis osztályában tanult.637 Tíz évvel később, 1655-ben ugyan­ott járt iskolába Batthyány Ádám két fia is, nemes inasaik kíséretében. Az inasok közül Sellyéi Pál, aki akkor a poetica osztályba járt, már 1657-ben Batthyány Ádám deákja lett, Hérics György pedig 1659-től Batthyány Kris­tófot szolgálta hasonló minőségben.638 Ha tehát a Batthyány fiúk kevésbé jeleskedtek is a gimnáziumban, kísérőikre mégis ragadt valami tudomány, amelyet utóbb a Batthyány család érdekében kamatoztattak. Mezei és házi muzsikusok A magyarországi udvarok megjelenéséhez a reprezentatív külső és belső terek és a familiárisok népes serege alkotta kép mellett az udvari muzsikusok által játszott zene is hozzátartozott. A Batthyány családban régi hagyomá­nya volt a zenélésnek és zenehallgatásnak. Batthyány Boldizsár és öccse, Gáspár az 1560-as években lantozni tanultak,639 a XVII. században pedig Batthyány Ferenc és fia Ádám szívesen hallgatott török zenét.640 641 „Mivel ezért Nagyságod gyönyörkedik az török muzsikásban” - írta például 1652- ben Serényi András Pozsonyból - „Nagyságodnak tudtára akartam adni: Eszterházi Ferenc uramnak van egy szerecsen rabja, az ki az török hege­­dőhez jól ért, azon kívül is valamennyi török muzsika van, az ki húrbúi áH” 641 gmejjett Batthyány Ádám fiatalkorától fogva érdeklődött minden­féle hangszeres zene iránt, és mély benyomást tettek rá a bécsi udvarban látott operaszerű balettelőadások.642 Már az 1620-as években, kialakulóban levő udvarában szolgáltak különféle muzsikusok, jellemzően inkább olya­nok, akik tánc- és asztali zenét játszottak. A huszonéves fiatalembernek a magyar és cigány hegedűs, cimbalmos, lantos és török énekes mellett mind­össze egy trombitása volt.643 Jelentősen megváltozott azonban az udvari 637MDHB n° 422. 638MDHB n° 489., 497.; BÁFF. - A B. fiúk grazi tanulmányairól: Fazekas: Gyermekek 95-105. 639Király: Lantjáték 91., 134. (a korábbi tévedések kiigazításával); Király: Batthyá­­nyak 226. 640Király: Zeneélet 440.; Király: Batthyányak 225-226. 641Serényi András levele B. Á.-nak, Pozsony 1652. júl. 29.: MOL P 1314. n° 42882. 642Koltai: Komédia. 643Ld. a II. fejezetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom