Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
Az UDVARI TÁRSADALOM 351 pitányi működésével kapcsolatos iratokat, mint például országgyűlési artikulusokat és a törökkel kötött békék szövegét másoltatta vagy fordíttatta magyarra. A kancellária tervszerű működésének emlékei az ott használt formuláriumok is.596 Az udvarhoz tartozó deákok között is létezett rangsor és munkamegosztás. A legjobban fizetett deák a számvevő volt (latinul rationum exactor), akinek rangját jelzi, hogy egyes összeírásokban néha nem is a deákok, hanem a főember familiárisok között sorolták föl. A Czelecz Miklós számvevőnek 1649-ben adott instrukció szerint a számvevő feladata abból állt, hogy egyrészt az uradalmakat irányító „tisztviselő szolgáinktól, az kik számot szoktak adni, számot vegyen”, másrészt „váraink urbáriomaiból és registromiból igaz és rendes extractusokat [kivonatokat] csináljon”, ezenfelül pedig „harmadik tiszti az inventálás lészen”.597 Az első ismert számvevő deák, Révész György 1638. augusztus 17-én állt Batthyány Ádám szolgálatába 80 forintos pénzfizetségért, amely az ötlovú uraiméknak felelt meg. Az 1641 és 1645 közötti udvari fizetési jegyzékekben többször számvevő deákként említették, a prebendajegyzékekben viszont a házi familiárisok vagy a németújvári várnép között szerepelt.598 599 A számvevői tisztséget talán 1646-ig tölthette be, mert májusban ő készítette el a rohonci és szalónaki várak inventáriumát.0" A leltározás mellett rendszeresen ő vezette a németújvári dézsma beszedését is.600 Révész távozása után úgy látszik, hogy nem volt külön számvételekkel foglalkozó alkalmazottja Batthyány Ádámnak, csak 1649 elején nevezte ki Czelecz Miklóst „rationum exactornak”. 1649. február 1-én kelt konvenciója szerint Czelecz a török rabságból Batthyány Ádám által kiváltandó gyerekeinek 113 tallérnyi (169,5 forint) váltságdíját dolgozta volna le három év alatt, tehát (a természetbenieken kívül) fiktív éves fizetése 56,5 forint volt. „Eltelvén penig a három esztendője, azután plenarie meg fog járni fizetése.”601 Erre azonban nem került sor, mivel még 1649-ben elhagyta a 596Másolati könyvek: Inkv; Prebkv; Konkv. I—II.; Mkv I—II. - Formuláriumok: MOL P 1315. 2. cs. 1649. ff. 19-38. 597„Czelecz Miklósnak adott instrukczióm, hogy miformán vegyen számot tisztviselőimtől”, 1649. febr. 1.: MOL P 1322. Instr. n° 256. Vö. BÁN: Batthyány-uradalmak 46. 598BÁFF. 599LevLajstr 1648. pp. 60-63. 6O°1640-ben: MOL P 1322. Instr. n° 110. 1642-ben: B. Á. levelei Révész György számvevőnek, 1642. okt. 29.-nov. 2.: MOL P 1314. n° 2435-2436. 601Konvkv I. 179.; MOL P 1322. Tiszt. n° 63.; MOL P 1322. Szerződések, n° 8. (elégett, másolata: MÓL Mikrofilmtár 4502. tek.). Ld. még: Czelecz Miklós „két rendbeli levele, melyekben ír az ...gyermekinek az rabságból való kihozatattásokról” (1649. máj. 11.): „Németújvári, szalónaki, körmendi, dobrai tiszttartóink és egyéb rendbeliek ... iratanak
