Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
Udvarok és hagyományok 35 így a király halála sem törte meg gyarapodását, sőt éppen 1490 eseménydús nyarán, „Szent Jakab apostol ünnepe táján” (július 25.), tehát a Corvin János csonthegyi veresége utáni napokban adta át neki Székely Jakab, Stájerország és Karintia Mátyás által elfoglalt részeinek kapitánya Gereben várát, amely elvben apósáé, Grebeni (Hermanfi) Lászlóé volt, de 1445 óta a környéket korlátlanul uraló Vitovec János zagorjei gróf kezén volt, míg fiaitól Mátyás király 1489-ben el nem foglalta. Mivel a zagorjei grófok 1490-ben Habsburg Miksa pártjára álltak, ez volt a kellő pillanat, hogy Batthyány Boldizsár érvényesítse apósa jogait, aki néhány héttel később, 1490 őszén hunyt el.75 Székely Jakab azonban egy hónap múlva, szeptember 17-én szintén átállt Miksa pártjára (hiába küldte Corvin János éppen Batthyány Boldizsárt, hogy lebeszélje róla),76 77 majd október 8-án Batthyány kőszegi várnagya, Csolnoki Albert is harc nélkül adta át a várat Miksának. Batthyányi is meggyanúsították az árulásban való részvétellel, de sikerült tisztáznia magát, mert Kőszegtől távol, valószínűleg a herceg mellett tartózkodott." Mindenesetre Batthyány Boldizsár udvari karrierje a Jagellók alatt nem folytatódott, és nem tudott a bárók rendjébe kerülni, Szlavónia közéletének viszont három évtizeden át meghatározó szereplője volt. 1492-ben szlavóniai adószedőként (dicator) működött,78 majd a király kétszer is boszniai (jajcai) bánná nevezte ki. Először 1493-tól három évig vezette Beriszló Ferenccel együtt Jajcát, másodszor, 1502/1503-ban azonban úgy látszik, hogy már nem vette át a parancsnokságot az oszmán hadaktól erősen szorongatott végvárban.79 A zavaros szlavóniai állapotok, a gyakran változó, sőt egymással szembenálló bánok közepette szinte ő képviselte az állandóságot. 1506 és 1508 között ismét adószedő volt unokatestvére, alapi Batthyány Benedek kincstartó (Alapi András és Batthyány Margit fia) szolgálatában,80 majd 1508 őszétől 1517-ig Ernuszt János, majd Perényi Imre, később Beriszló Péter vicebánja,81 1517-ben pedig ismét adószedő.82 Emellett néha 75Csánki: Körösmegye 10-11.; E. Kovács P.: Grebeni uradalom; Pálosfalvi: Grebeni 845-847. l6Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490-1491). TSz 33 (1991) 1-54.: 31. 77Solymosi: Kőszeg 94-101. '8 Jajcza. Okm. 94. 79Alsó-Szlavóniai okmánytár 257.; Thallóczy: Jajcza 180. 80Iványi: Memorabilia. No 44., 75.; Kubinyi: Köznemesi ülnökök 265.; Jajcza 214- 216.; Pálosfalvi: Both 261. 81Pálosfalvi: Both 263-277., 282., 289., 299.; Thallóczy: Jajcza 199., 208.; Jajcza 253-260. 82Thallóczy: Jajcza 210.; Jajcza 262-263.
