Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
Az UDVARI TÁRSADALOM 341 bízza, hogy hivataljának és hitinek eleget tégyen” - írta róla Batthyány 1648- ban készült évi udvari rendtartás-tervezete.526 Batthyány Kristóf 1681-ben azt is eló'írta pohárnokának, hogy az ebédló' palotában „estve ablakokat, ajtókat bétegyen”.02' Emiatt a pohárnok szobája például a rohonci várban közvetlenül az ebédló' palota mellett volt (39. ábra). Valószínűleg ott lakott, és ott őrizte a gondjaira bízott edényeket.528 Emiatt a pohárnokházat gondosan őrizni kellett. Batthyány Kristóf 1684-ben el is rendelte, hogy „az pohárnokházban se légyen szabad senkinek járni, s emez-amaz gyermekeket oda be ne fogadjanak, s az tálokra ... az ajtónálló fog vigyáznyi, az pohárnokkal együtt”.529 A pohárnoknak azonban az étkezések alkalmával is résen kellett lennie. „Az pohárszékhez senki ne ártsa magát, és az pohárnok híre nélkül se üveget, se pohárt ne merjen elvenni, se más embernek az pohárszékrűl gazdálkodni”530 - rendelkezett például Pázmány Péter. Ami pedig az asztalon használt edényeket illette, azokat az étekfogóknak az étkezés után a pohárnok kezébe kellett visszaadniuk.531 A szigorú előírások a jelek szerint nem voltak fölöslegesek, mert valóban előfordultak lopások az udvari szolgák részéről. 1643-ban például Iványi Imre hopmester arról számolt be Batthyány Ádámnak, hogy az új ezüstpoharak közül egy elveszett, de kicsit gyanús volt neki az egyik csatlós, „a régi Jurica, mely Nagyságoddal Kassára is oda volt”, és aki akkor is éppen Batthyány Ádámmal együtt volt távol. Kiment tehát a lakatossal együtt a csatlós szállására, és ott egy süvegben elrejtve megtalálták a poharat.532 Az ügy további kimeneteléről nem tudunk, de a kor szokásait ismerve a tolvajlásban ért szolgával biztosan nem bántak kesztyűs kézzel. A pohárnoknak Batthyány Adám udvarában többnyire egy vicepohárnok és egy pohárnokinas állt segítségére. Összeírásokban általában az inasok között sorolták föl őket. Nevükből ítélve többségük német volt, mint Pruckner Pál (pohárnok 1630-1644), Neumeister Hans (vicepohárnok 1638-1641), Pohárnok Johannes (pohárnok 1647-1648) és Pohárnok Hans (vicepohárnok 1642-1649, pohárnok 1650-1657), valamint Fridii (1635-1637) és Bastl (1656-1658) pohárnokinasok. Utóbbiak családi neve az összeírásokban soha nem szerepelt. Egyedül Galambos János vicepohárnok (1641-1646) és Néma 526MURt 98. n° II/8. 527MURt 114. n° 4. 528Ld. a III. fejezetben. Vö. ,Pohárnok Néma Gyurkó kezénél az minemő ezüst edények maradtanak a Hanzlitól”, 1657. szept. 27.: MOL P 1322. Lelt. n° 143. 529MURt 118. n° 8. 530MURt 77. n° 15. 531MURt 77. n° 16., 83. n° 1/19. 532Iványi Imre levele B. Á.-nak, Rohonc, 1643. júl. 15.: MOL P 1314. n° 21132.
