Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
320 ,Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ 1644-ben Mikulich Sándor és 1644/1645-ben a Bercsényi úrfiak szolgáival kapcsolatban is.405 Batthyány Adám udvarának hatóköréhez és elismertségéhez, illetve a főrendű fiatalok udvari neveléséhez tehát fontos adalékokkal szolgál, ha megvizsgáljuk azoknak a fiatal főrendieknek a sorsát, akik legalább egy ideig udvarában tartózkodtak. A forrásokban fölbukkanó első fiatal főnemes a huszonhat éves trebosztói Révay János volt, aki 1634. május 14-től öt lóval szolgálta Batthyány Ádámot, akit azonban hamarosan el is hagyott. Távozásának okát nem ismerjük, de a konvencióskönyvbe azt jegyezték be, hogy „esztendeje félbehagyván ment el tűlönk”.406 Ezután szintén rövid időre Forgách Miklós felső-magyarországi főkapitány szolgálatába állt, majd Esterházy Miklós nádor vette udvarába. „Anno 1635. 25. junii Bittse iránt Vág vizében füredvén beléhalt. 27. temettük el bittsei templomba, noha még meg nem gyónt volt” - jegyezte föl róla bátyja, Révay László.407 Egyébként amikor Batthyánynál tartózkodott, még igazából nem volt főrendű, hiszen a Révay család trebosztói ága csak 1635-ben kapott bárói címet.408 A többi Révay-testvér viszont, akik közül János a negyedik volt, hasonlóképpen több udvart járt meg. A három idősebb fiúról azt is tudjuk, hogy udvari szolgálatuk (és katolikus hitre áttérésük) előtt a bártfai evangélikus iskolába jártak, feltételezhető, hogy János is ezt az utat járta, mielőtt udvari szolgálata megkezdődött. A legidősebbet, Lászlót tizenkilenc éves korától Esterházy Miklóshoz akarták adni szülei inasnak, de Esterházy - minden bizonnyal nem utolsósorban iskolázottsága miatt - „érdeme fölött megbecsülvén azonnal főállapatra vitte”. Révay László azután - későbbi följegyzései szerint csupán kényszerből - Illésházy Gáspárhoz került, és Bethlen követét, Dóczi Istvánt kísérte a portára, mielőtt 1621-ben visszatért Esterházyhoz. Öccse, István három nádort is szolgált, hiszen először Forgách Zsigmondnál volt inas, majd annak halála után, 1621-től „6 lóval szolgálta Thurzó Szaniszlót” a következő nádort, végül Esterházy Miklós udvari kapitánya lett. A harmadik testvér, András szintén II- lésházy Gáspárnál inaskodott, mielőtt Esterházy komornyikja lett.409 405„Mikulics Sándornak aminemő szolgái vagyon, akik az uraimékkal fognak enni”: Szalónoki és rohonci várainknál való continuus és egyéb rendbeli prebendások conscriptiója”, 1644. okt. 17.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 685.; PrebkvNú 1644. (p. 123.). ,Bercsényi (László] uram szolgái, kik az uraim számba valók”: PrebkvRSz p. 169. (1645). 406BÁFF. 407Ipolyi: Révayak 446-447. 408MOL A 57. 8. kötet, pp. 103-105. 409Révay László: Naplójából. In: Bethlen Gábor krónikásai. S. a. rend. Makkal László: Bp. 1980. 263., 269.; Ipolyi: Révayak 447.