Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
Az UDVARI TÁRSADALOM 311 is.361 A másik nevezetes „schola aulica”, amelyben szintén volt filozófiaoktatás is, Gyulafehérváron működött 1632 és 1640 között. Ott I. Rákóczi György erdélyi fejedelem fiai, György és Zsigmond tanultak Keresztury Bíró Pál vezetésével.362 Mindkét helyen a dominusz gyermekei velük egykorú előkelő' fiúk társaságában járták az iskolát, és az udvari reprezentáció részeként időről-időre ünnepélyes vizsgákon mutatták be tudásukat. Ezek az iskolák azonban azonnal megszűntek, amint Esterházy István, illetve Rákóczi Zsigmond befejezték tanulmányaikat. Rákóczi ugyan az udvari iskola mellett 1638/1639-ben kísérletezett a sárospataki iskolában egy külön nemesi tagozat létesítésével is, amelyet Bényei János vezetett, de ez a fejedelmi udvartól távoli intézmény egy éven belül megszűnt, valószínűleg főként azért, mert a kortársak többre becsülték az udvari nevelés kínálta előnyöket.363 Kisebb méretekben, más főúri udvarokban is működtek időrőlidőre tanítók vagy praeceptorok, ha a dominusz gyermekeinek arra volt szükségük. A Batthyányaknál például az 1550-es években Batthyány Gáspárral és Boldizsárral együtt tanultak unokatestvéreik, Gyulai János, Both Gáspár és talán mások is.364 Valószínű, hogy később, az 1580-as években Batthyány Ferencnek, később pedig fiainak, Boldizsárnak és Adámnak is lehettek tanulótársai Beythe András, illetve Zvonarics György alatt. Erre utalhat, hogy a németújvári várban egy 1634-ben fölvett leltár szerint iskolaház is volt, amelyben többek között tizenegy kis karszéket és egy kobozt írtak össze. Minthogy azonban 1634-ben a Batthyány családban egyetlen kiskorú gyerek sem élt, a jelek szerint az iskolaház is használaton kívül volt, ami abból látszik, hogy ott egyebek mellett öt darab hosszú puskát, nyolc szablyát és egy alabárdot is tartottak.365 Végül meg kell jegyezni, hogy a főnemesi családokban, így a Batthyányaknál is a fiúkhoz hasonlóan a lányok is tanultak írni-olvasni praeceptor irányítása alatt. 1620 körül például a rohonci horvát lelkész fia, Machoropaeus György arról számolt be Batthyány Ferencnek, hogy amíg udvarában tartózkodott, „ott fönn is az leányasszonyoknál voltam, s tanítottam közel egy egész holnapig”.366 Föltehetően az ak361Ipolyi: Nyáry Krisztina 115-117.; Lukács: Catalogi II. 353., 371., 389., 409. 362Szalárdi 145.; Szilágyi: Rákóczi Zsigmond 19-39.; Szilágyi: Udvari iskola 91-94. 363Szilágyi: Udvari iskola 94-99. 384Ld. Iványi: Könyvkultúra 394-398. és föntebb az I. fejezetben. 36sInvNú 1634. 3ü6IvÁNYi: Reformáció 307-308. n° 342. Vö. Takáts: Rajzok I. 14.; Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja 89.; Payr: Dunántúl 196., 201.; Magyar: Güssing 115. - Macharopaeus György apja az 1617/1618 körül elhunyt Macharopaeus István rohonci horvát lelkész lehetett (Payr: Dunántúl 213.; Prickler: Presbyterologie 73.), hiszen levelében arról is ír, hogy jeles prédikátorok iskolái folytatására, apja nyomdokának követésére buzdították, „ha szintén egyházi rendnek szolgáló ember nem lehetnék is”.
