Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
310 ,Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ képzést ... A főúri vagyon nagy része a nemzetfentartó elem oktatására és nevelésére költ el__Mesterek is oktatták ugyan az ifjúságot, de igazában a várúr egyénisége és példás családi élete volt a legfőbb iskola.”358 Ezt a forrásokkal csak részben alátámasztott jellemzést a korábbi történeti irodalom többsége átvette, főként Szekfű Gyula, aki Magyar történetében azt írta, hogy „a rokon, atyafi vagy szomszéd családok gyermekei már fiatalkorukban bekerültek a dominus udvarába, ahol inas, vagyis apród szolgálatot végeztek ... s ott úgy fegyverforgatásban, mint világi tudományokban kiképzést nyertek. Ferdinánd korában, a könyvnyomtatásnak elterjedésével és a magyar nyelvű olvasmányok divatbajöttével mindegyik ily várbeli udvarban rendes tanítás folyik: a nemesi ifjakat paedagógusok, praefectusok ... tanítják 9-10 éves koruktól kezdve”.359 A „rendes tanításra” vonatkozó, forrásokkal kellően alá nem támasztott kép azután egyes szerzőknél tovább színeződött. Minden forrásalapot nélkülöznek azok az állítások, amely szerint például „Batthyány Boldizsár alatt működött a németújvári várban egy nemesi iskola, ahol olvasást, írást, számolást és hittant oktattak. A magasabb osztályokban a diákok nyelveket, irodalmat, zenét és matematikai tudományokat tanultak, valamint lovaglást és fegyverforgatást is. Mivel az udvari nevelésért kiváló tanárok és nevelők feleltek, az iskola nagyon hamar jó hírre tett szert”.360 A források azonban nem szólnak sem az iskolai osztályokról, sem a tantárgyakról. A valóságban ugyanis effajta „rendes tanítás” legfeljebb akkor folyt az udvarokban, ha a dominusz saját gyermekei számára és az akkor hozzá csatlakozó, vele egykorú rokon vagy ismerős gyerekek számára hozott létre kicsiny magániskolát, amint az Európában máshol is szokás volt (Haushaltsschulen). Takáts Sándornak az udvari praeceptorokra vonatkozó adatai is mind ilyen esetekre vonatkoztak. Példaként érdemes megemlítenünk a XVII. század két leghíresebb ilyen intézményét, amely egy nádor, illetve egy erdélyi fejedelem udvarában működött. Az időben elsőt Esterházy Miklós nádor hozta létre legidősebb fia, István számára Kismartonban, ahol 1631 és 1634 között jezsuiták tanították a poétikai, retorikai osztályokat, sőt filozófiát 358Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja 36-37. 359Hóman-Szekfü III. 173. 360„unter Balthasar Batthyány befand sich auf der Güssinger Burg eine Schule für Adelige, wo Lesen, Schreiben, Rechnen und Religion unterrichtet wurde. In den höheren Klassen lernten die Schüler Sprachen, Literatur, Musik und Rechtwissenschaften; aber auch Reiten und Kriegshandwerk. Da hervorragende Lehrer und Erzieher für die höfische Erziehung verantwortlich waren, genoß die Schule sehr bald einen derart guten Ruf”: Norbert Frank. In: Die Ritter 331. Hasonló állítások: Leser, Gratian OFM: Die Schulen und die Studenten. Güssinger Zeitung 1926. Folge, 26-28.; Hajszänyi: Güssing 60-61.; Magyar Arnold OFM: Schulwesen in Güssing in 16-17. Jahrhundert. Volk und Heimat 26 (1972-73/3.) 20-21.; Magyar: Güssing 115-116.
