Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
AZ UDVARI TÁRSADALOM 305 A XVI. század végétől ugyan - az egymással versenyre kelő protestáns és katolikus iskolarendszer kiépülésével - a fiatal nemesek nevelésében szerte Európában egyre inkább teret nyert a formális iskolai tanulás is,334 azt azonban a XVII. században még szinte mindig valamilyen udvari szolgálat teljesítette ki. Még a magyarországinál intézményesültebb nevelési rendszer, a nemesi akadémiák és konviktusok mellett is szerepet játszott a nemesi nevelésben a különféle udvarok fölkeresése, például „Kavalierstour” keretében.335 Bár Magyarországon a XVII. században külön nemesi iskola nem létezett,336 sok példát ismerünk arra, hogy a családok valamely jezsuita gimnázium vagy protestáns iskola több-kevesebb osztályának elvégzése után küldték udvari szolgálatra fiaikat, hogy ott tehessenek szert tapasztalatokra és kapcsolatokra. Káldy Ferenc főkapitány fiai például 1630-ban és 1640-ben a grazi jezsuita gimnáziumban tanultak, mielőtt Batthyány Ádám szolgálatába álltak.337 Francsics Gáspár körmendi vicekapitány fia, Ádám is „oskolái után” lett 1651-től Batthyány Ádám étekfogója, majd főembere. Unokatestvére, Francsics Péter udvari hadnagy fia, Ferenc pedig „elvégezvén deáki tudományát” szegődött 1659-ben Batthyány Kristóf udvarába.338 Sokan mentek egy másik országrészbe, Felső-Magyarországról a Dunántúlra vagy Alsó-Magyarországból Erdélybe. Jakófi Ferenc azért küldte 1634-ben unokaöccsét, a Gömör megyei nemesi családból származó pongyeloki Galambos Lászlót Batthyány Ádám udvarába, mert „most volna ideje a tanulásra, látásra és hallásra, melyet nem akarván itthon közel körülöttünk szenyvednem, expediáltam oda föl a Nagyságod Dunántúl levő földére, hogy tőlem távolban lakván, ha mi vadság természetiben volna is, azt levetkőzné magáról, szelídülne, és jó erkölcsökben nevekednék”. A fiatalember az udvari összeírások szerint 1634-től 1637-ig szolgált étekfogóként Batthyány Ádám 334Dewald: Nobility 151-155. 335Heiss: Standeserziehung 393-394.; Mata: Aristokracie 314-317. - A ..Kavalierstour”ról ld. Winkelbauer: Liechtenstein 472-484. (további bőséges irodalommal). 336A XVI. században még számításba veendő a bécsi udvari apródiskola, amelyben 1559 táján B. Gáspár és Boldizsár is megfordult. Ebben azonban a XVII. században magyarokat már nem találni, továbbá - mint azt a B.-fiúk esetéből is tudjuk - a szülők ezen intézmény céljának is sokkal inkább az udvarba való bejárást semmint az iskolai tanulást tartották. Ld. az I. fejezetben. Lovagi akadémia, ahol a diákok nyelveket, építészetet, és ..nemesi gyakorlatokat” (lovaglás, vívás, tánc, stb.) tanultak, csak 1692-ben nyílt Bécsben, noha azt Gundakar von Liechtenstein titkos tanácsos már 1612-ben javasolta. Vő. Winkelbauer: Liechtenstein 203-207. 337Andritsch: Studenten 59-60.; MDHB n° 292., 383.; Dominkovits: Káldy 191. 338Francsics-gen. Eszerint Francsics Ádám fél esztendeig inasul szolgált, azután „főember számban tétetett”. Az összeírásokban viszont 1651-től 1654-ig étekfogóként szerepel. Vö. BÁFF.
