Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
268 .Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ selte.123 Ebből is látszik, hogy olyan ember volt, aki otthonosan mozgott a dunántúli vármegyék közigazgatási rendszerében és a végvidéki viszonyok között. Szolgálataiért csekély, néhány jobbágy telekre terjedő mankóbüki birtoka mellé 1625-ben Polányi Lajossal (Batthyány másik főfamiliárisával együtt) megkapta az örökös nélkül elhunyt Blaskovics Péter különféle Vas megyei birtokrészeit, valamint egy rohonci házat és egy Pinkán álló malmot.124 125 Ura 1625. évi halála után özvegyét, Lobkovicz Poppel Évát, illetve fiát, Batthyány Ádámot szolgálta ugyanilyen módon. Egy ideig még soproni alispáni tisztségét is megtartotta, és csak az 1629. október 4-i közgyűlésen mondott le róla, amikor a megye főispánja már közel négy éve Esterházy Miklós nádor volt.120 A következő években - Batthyány Adám érdekeit követve - inkább Vas megyében tevékenykedett, ahol 1634. március 14-én a közgyűlés alispánnak is megválasztotta Káldy Ferenc mellé.126 (Sopron megyével szemben Vas megyének két alispánja volt.) Újabb kettős - főkapitányi és alispáni - tisztségét azonban csak pár hónapig töltötte be, mert 1634. szeptember 4-én már elhunytként említették.127 Feleségétől, Köveskúti Dorottyától128 született hat fia közül ketten szintén Batthyány Ádámot szolgálták: János 1633/1634-ben udvari hadnagyként, később házi familiárisként, Miklós pedig 1635-től négylovas familiárisként. Pályáját fiatalkori halála törte derékba 1640 júniusában, 34 éves korában „az midőn legjobban szolgálhatott volna”- mint édesanyja írta.129 123Dominkovits: Horváth Bálint 116-117. - Elődje Blaskovics János volt, akinek urához intézett utolsó fönnmaradt levelei 1618-ban keltek: MOL P 1313. n° 6847-6848. - Blaskovics főkapitányi címéről ld. a neki címzett leveleket, pl. B. Ferenctől, Rohonc, 1610. jan. 24. (MOL P 1314. n° 4241.); P. É.-tól, Rohonc, 1613. aug. 10. (MOL P 1314. n° 37916.); Erdődy Tamástól, Monyorókerék, 1614. jún. 8. (MOL P 1314. n° 11808.). 124Dominkovits: Horváth Bálint 119. 125Dominkovits: Récsei 42.; Dominkovits: Főúri familiárisok 517.; Dominkovits: Horváth Bálint 119.; Dominkovits-Pálffy: Nádasdy 1111. 126Tóth P.: Vas vármegye II. 191. n° 1594.; Dominkovits: Horváth Bálint 119. 127Tóth P.: Vas vármegye II. 191. n° 1610., 1613. Halálának évéről: „Az házi és körmendi, csákányi szentpéteri lovas renden való szolgáimnak az felírások az hadnagyság számra”, 1633. ápr. 1.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 327/a. Vö. Varga J.: Szervitorok 16. 128Horváth Bálintné Köveskúti Dorottya levele B. Á.-nak, Mankóbük 1637. aug. 6.: MOL P 1314. n° 19912. Vö. Szluha: Vas vármegye I. 594. - Tóth Péter egyik regesztája (Tóth P.: Vas vármegye II. 191. n° 1613.) a nem egyértelmű forrás alapján Szemerey Borbálát nevezte Horváth Bálint feleségének. Valójában özvegy Patthy Andrásné Szemerey Borbála és Horváth Bálint özvegye két külön személy volt. 129Horváth Bálint fiai: Szluha: Vas vármegye I. 595. Jánosról ld. alább. Miklós: BÁFF.; Köveskúti Dorottya levele B. Á.-nak, Mankóbük 1640. jún. 22.: MOL P 1314. n° 19913.
