Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
Az UDVARI TÁRSADALOM 261 zenkét évből csak nyolcban kapta meg járandóságát. Ezzel szemben viszont egy alkalommal kapott nyolc köböl gabonát, noha ez nem szerepelt konvenciójában. A familiárisok fizetésüket alapvetően szerük nagysága, tehát lovas szolgáik száma szerint kapták. Ebben a tekintetben a continuus és házi uraimék között nem volt különbség. A fizetség összege sem változott. Batthyány Boldizsár idejében, az 1580-as években ugyanúgy évente és lovanként 16 forint volt,87 mint Batthyány Ádám alatt is. A két lóval (egy szolgával) szolgáló familiárisok tehát például 32 forintot, az öt lóval (négy szolgával) szolgálók pedig 80 forintot kaptak. Ezen felül a hadnagyságért, hopmesterségért és más udvari tisztségekért külön fizetés járt.88 A kifizetés általában félévente történt, leginkább május és július között, illetve Szent András nap táján vagy január elején. Az uraimék közötti rangsor a posztófizetségben is tükröződött. 1641- ben például az öt vagy több lóval szolgálók szederjes színű gránátot, a három és négylovúak olcsóbb csimazint, a kétlovú uraimék még olcsóbb rását kaptak éves fizetségképpen, néhány kiemelt tisztségviselő pedig, mint például a kapitány vagy a komornyik, vörös skarlátba öltözhettek.89 Egyébként az éves posztó ára nagyjából egy lóhelynyi készpénzzel ért föl. Schneller Jakab gyimótfalvi (jormannsdorfi) kocsmáros 1646-ban kelt konvenciója szerint „ruházatjára való posztójáért” (ami 7 rőf rását jelentett) 16 forintot kapott.90 Némely familiárisoknak, mint például a hopmesternek a konvenciója a pénzen, posztón túl még egyéb természetbeni fizetési fajtákat is fölsorolt: bort, gabonát, szénát, kősót, disznókat, tyúkokat és szőrméket.91 A konvenció rendelkezett a familiárisok szolgáinak fizetéséről is, akik néha posztót vagy lábbelit, ha pedig kvártélyban voltak, akkor hetipénzt kaptak.92 Érdekes módon viszont a prebendát - sem a familiárisokét, sem szolgáikét - a konvenció nem említette, pedig az udvarnál tartózkodó familiárisok és az udvarnép napi élelmiszer járandósága nem volt csekély mennyiségű. A prebenda rangtól és életkortól függően 0,25-2 pint borból, 1-2 cipóból és hetente 5-15 font húsból állott.93 87Ld. B. Boldizsár konvencióskönyvét: MOL P 1322. Föld. fám. n° 94. 88MOL P 1322. Föld. fám. n° 549. (1641. szept. 24.). Vö. Varga J.: Szervitorok 35-36.; Sós: Batthyány család 102. 89MOL P 1322. Föld. fám. n° 549. Ld. még: Endrei: Patyolat 107. Megállapítása szerint a gránátnak 7,5, a csimazinnak 4, a rásának pedig 3 forint volt rőfje. 90Konvkv I. 216.; MOL P 1322. Föld. fám. n° 723., 725. Vö. BÁFF. 91Konvkv I. passim.; Sós: Batthyány család 102. 92Konvkv I. Vö. Varga J.: Szervitorok 50-52. 93PrebkvNú; PrebkvRSz.
