Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
254 ,Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ voltak olyanok, akik „az udvar népéhez tartozandók, s continue itt köllene lenniek, de mivelhogy házoknál is feles dolgok vagyon, nem continuálhatják itt lakásokat, hanem csak néha jünnek hozzánk, legfőképpen ha hívatjok.”55 Ők általában az előkelőbb familiárisok közé tartoztak, mert 1646-ban Batthyány azt írta róluk, hogy „ezek nagyobb részt inkább mind az mi asztalunkhoz ülnek”.56 1649-ben Jobbágyi Dániel rohonc-szalónaki tiszttartó is arra panaszkodott, hogy nem tudja mennyi élelmiszer kell az asztalra, „mert níha nincsenek annyian itten, az mint az ordinariumban írva vannak, mert egyszeri ott kinn lakik sokáig, egyszerinek másutt van dolga, és küldezik őket.”57 Emiatt az egy évből származó különböző összeírások is sokszor eltérhettek abban, hogy egy-egy udvari nemest a continuus udvari vagy a házi urak közé soroltak. Megfigyelhető azonban, hogy a continuus udvari és a házi szolgálat általában egymást követte egy-egy familiáris életútja során, méghozzá ebben a sorrendben. Az idősebb, tekintélyt szerzett familiárisok tehát sokszor visszavonultak az udvartól és átkerültek a házi uraimék csoportjába. Erre utal, hogy a kétféle csoport fizetsége - a feltehetően nem azonos mértékű szolgálat ellenére - megegyezett egymással. A continuus urak fizetsége csupán annyival volt több, hogy ők és szolgáik ételt-italt, valamint lovaik számára takarmányt is kaptak az udvarban. Némelyik összeírás azt is föltüntette, hogy a házi uraimék mely vidékeken laktak. A legtöbben természetesen Vas megyeiek voltak, részben Batthyány Ádám saját birtokairól (Németújvár, Rohonc, Szalónak, Körmend és Muraszombat tájáról), a Gyöngyös, a Sorok és a Répce mellékéről, valamint Kemenesaljáról. Sok familiáris élt Zalában Szentgrót, Egerszeg és Keszthely táján, továbbá meglepően sokan Veszprém megyében: részben vázsonyiak, többnyire azonban veszprémiek. Voltak Batthyány-familiárisok Sopronban és Győrben is, a legtávolabbiak pedig Révkomáromban és Tatán éltek.58 Batthyány Ádám udvarában a familiárisok részidős udvari szolgálatának59 nem találni nyomát. Csupán szolgáikat és lovaikat küldték a rezidenciától távolabbra kvártélyba. A téli kvártélyt a rohonc-szalónaki és a 55PrebkvNú p. 101. (1643).; PrebkvR-Sz p. 119. (1642). - Ld. még Varga J.: Szervitorok 45. 56PrebkvRSz p. 192. 57A rohonc-szalónaki ordinárium alapján készült ételmennyiség-összegzés, 1649. okt. 19.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 920. j8,Az posonyi utunk felől az kiknek írtunk az hadnagyoknak és házi szolgáinknak”, 1655. febr. 14.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1228.; „Házoknál lakos udvarunk népének consignátiója”, 1655. dec. 31.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1251.; ,Az mint fölírattuk házoknál lakos szolgáinkat”, 1657. ápr. 22.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1308/a. 59Vö. MURt 13-14., 63. n° 3-4., 82. n° 1/16.
