Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
Az UDVARI TÁRSADALOM 251 Főuraim és viceuraim Batthyány Adám familiárisai származásuk, rangjuk és lakóhelyük szerint széles tartományt fedtek le. A szempontok közül a legfontosabb természetesen a társadalmi rang volt, amelyet az udvarban elsősorban az jelzett, hogy egy-egy familiárist hány szolga kísért, tehát hány lóval szolgált. (A lovak száma mindig eggyel volt nagyobb, mint a szolgák száma, mert az elsőbe a familiáris saját lovát is beleszámolták. Csupán a legelőkelőbb familiárisoknak voltak néha lovatlan inasai is.) Lovaik és szolgáik száma alapján különböztettek meg a „főuraimékat”, más néven „öreg uraimékat”42 43 vagy „főember szolgákat” (latinul familiares primarii13), akik kettő, vagy ennél több szolgával, tehát legalább három lóval rendelkeztek, valamint a „viceuraimékat”, más néven „két lovú uraimékat”, akiknek ezek szerint csak egy szolgájuk volt. A házuknál lakó és az udvarnál csak alkalmilag megjelenő familiárisok között akadtak olyanok is, akik csak egy lóval, tehát egyedül szolgáltak. Egy familiárist és lovas szolgáit együtt szemek neveztek. Az, hogy ki mekkora szerrel szolgált, alapvetően a dominusz döntésétől, a vele kötött szerződéstől függött, azonban nyilván tükröznie kellett a familiáris társadalmi helyzetét és saját elvárását. 1625-ben például, amikor Batthyány Ferenc fia mellé fogadta Aga Jánost, megígérte, hogy „három lóra való állapotot adna nekie.”44 A fiú apja, Aga Mátyás, mint pápai végvári tiszt, első helyen szerepelt a Pápán 1617-ben fölállított református presbitérium névjegyzékében. Batthyány Ferenc előtt tehát rangját Kanizsai Pálfi János pápai, majd németújvári prédikátor ajánlása is növelhette.45 Sok függött ugyanis azon, hogy ki ajánlotta az udvarba bejutni szándékozót. Az ajánlók a dominusszal ismeretségben álló főurak, főpapok vagy más előkelők lehettek, leggyakrabban azonban olyan familiárisok voltak, akik rokonaikat, atyjafiaikat igyekeztek minél magasabb állapotú szolgálatba juttatni.46 42,Az mint fizettem fél esztendőre az udvaram népének”, 1644. jan. l.-okt. 4. és 1645. jan. 1.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 649. és 689.” 43A latin megnevezést leggyakrabban levelek címzésében használták. Pl. „familiari nostro primario”: В. Á. levele Révész Györgynek, Németújvár, 1640. nov. 9.: MOL P 1314. n° 2431. Thurzó Imre Rimay Jánost „aulae nostrae praecipuo familiari”-nak, vagy „aulae nostrae familiarii primario”-nak címezte: Thurzó Imre levelei Rimay Jánoshoz, 1617-1619: Prímási Levéltár, Ipolyi-gyűjtemény, Rimayana II. n° 75-81. 44Kanizsai Pálfi János levele B. Ferencnek, Pápa, 1625. ápr. 6.: Iványi: Reformáció 317. n° 351. - ígéretét B. Ferenc úgy látszik, hogy teljesítette, mert 1632. okt. 1-jén nyolc évi szolgálat után négy lóra kapott új konvenciót B. Á.-tól (Konvkv I. 31.). 45A Kanizsai által fölállított pápai presbitériumról: Thury: Dunántúl 179. 46Ld. pl. Kazinczy András bejutásának történetét Thököly Imre udvarába 1683-ban: Hemer János: Kazinczy András naplója. Lymbus 2 (1990) 161-171.: 168-170.
