Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
232 „Mind az várakat, s mind az tartományit’ Borostyánkő azonban az építkezés ellenére sem volt jelentős központ. Az uradalom igazi székhelye nem ott, hanem Pinkafőn volt. Francsics István borostyánkői porkoláb 1645-ben azért kért fizetésemelést, mert „Borostyán vad helyen vagyon, és derekasképpen nem lakik benne oly ember, az ki vigyázna, sem udvarbíró, sem számtartó, mert azok mindenkor Pinkafelden laknak”.451 Pinkafőn ugyanis szintén állt egy emeletes kastély, majorsággal, pajtával, istállóval és többek között patikaházzal. Az épület eredete bizonytalan, de föltehetően a XVII. század elején épült. Belsejét Batthyány Ádám újította föl még 1647 előtt egy helyi asztalossal, mert - mint följegyezte - „pusztán adá kezemhez az Kinisper”,452 1 646 és 1648 között pedig új, fölvonóhíddal ellátott kapuépületet emeltetett hozzá.453 A borostyánkői uradalomhoz tartozott a gyimótfalvi (Jormannsdorf) emeletes, árkádos reneszánsz udvarház is, amelyet Ludwig von Königsberg építtetett a XVII. század elején, talán azért, hogy ő és vendégei használhassák a tárcsái gyógyfürdőt . 1620-ban Johann Mühlberger hernalsi evangélikus lelkész ott tartott prédikációt a földi gyógyforrásokról és az égi kegyelem forrásairól.454 Batthyány Ádám 1650 körül az „udvarházot az kerttel együtt” Christian von Ecknek adta zálogba, és ott is maradt egészen Batthyány haláláig.455 A tárcsái savanyúvíznél 1639-ben Poppel Éva is építtetett egy kis házat, hogy nyaranta ott vehessen ivókúrákat. Egyszerű, négyszobás nyaralóépület volt konyhával és sütőházzal. A berendezéshez tartozott például hét darab „rossz fábul csinált sraglia [saroglya] avagy szék ... ahhoz való darab deszkákon az leányok háltanak”. A padláson kuglikészleteket és „labda verni 451Francsics István levele B. Á-nak, 1645. márc. 16.: MOL P 1313. Vegy. félj. 1. tétel f. 42. 452LevLajstr 1648. p. 34 (V/13). 453ÖKt XL. 371-372.; Dehio-Burgenland 235.; H. Takács: Udvarházak 228. - Az a föltételezés, hogy a pinkafői kastélyt B. Á. építtette volna 1658-ban (Hómmá: Pinkafeld 14.; Homma-Prickler-Fleischer: Pinkafeld 36.) az 1646-tól fönnmaradt leltárak alapján nem tartható: MOL P 1322. Lelt. n° 55-62. Vö. ÖKt XL. 371. - Ld. még: „Pinkafeldi gondviselőnek Prakner Mátyásnak adatott instruktiónk”, 1660/1665: MOL P 1322. Instr. n° 410. - Harald Prickler szerint Pinkafőn egy másik, korábbi kastély is állt, a mai templom mögött (Ortsmuseum Pinkafeld Eisenstadt, 1969. 38. [Burgenländisches Landesmuseum, Katalog, Neue Folge, 4]). 454Koltai: Könyvtár 90-92., 274.; Bajzik Zsolt: Vas vármegyei ásványvízforrások és gyógyfürdők Trianon előtt I. Vasi Szemle 58 (2004) 427-446.: 431-433.; Szentmártoni Szabó: Nimfa 135. 455Prickler: Bernstein 93.; ÖKt XL. 87-89.; Dehio-Burgenland 139. - A zálogbaadásról ld. a borostánykői vár és a pinkafői kastély leltárait, 1651-1658: MOL P 1322. Lelt. n° 59., 60., 62., 113. cs., ff. 147., 178., 225. Christian von Eck levelei, Gyimótfalva, 1655-1658: MOL P 1314, n° 11189-11192.
