Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 211 A portrégyűjtemény a későbbiekben tovább bővült, mert 1661- ben a rohonci vár egyik szobájában az ajtók fölött függött „Ferdinandius tertius képe az feleségével együtt”.* 376 Ezt azonban valószínűleg már nem egy udvari festő készítette, hanem a grazi Wolfgang Resch, a németújvári ferences templom oltárainak mestere, aki 1650-ben a császári család arcképei mellett 14 tájképet és vallásos tárgyú képeket festett Batthyánynak.'377 Ebből egyúttal az is látszik, hogy Batthyány várkastélyainak falán a korabeli festői tematika szinte minden eleme helyet kaphatott. 1656-ban a bécsi Hans Rudolf Miller, Nádasdy Ferenc sárvári dísztermének festője is dolgozott Batthyány számára, az általa készített öt nagy és hét kisebb képnek azonban nem ismert a témája.378 379 380 Az úr hálóházából két további kamara (kisebb szoba) nyílott: az „oltáros kamara” egy kis házi oltárral, és az „író kamara”. Utóbbiban írhatta Batthyány Ádám leveleit és memóriáiéit, és itt őrizte legszükségesebb iratait is, amelyek 1650-ben két nagyobb és két kisebb ládában voltak elhelyezve.3'9 Az efféle, fűtött szobából, hálókamrából, írókamrából és esetleg más mellékhelyiségekből álló lakosztályok a késő-középkor óta a közép-európai kastélyépületek belső berendezésének jellegzetes elemei voltak, akár az úr, akár , ,, , , qqq az urno szamara. Rohoncon a grófné lakosztálya - csakúgy mint Németújváron - közvetlenül férje szobái mellett, a vár északnyugati sarkában volt. Az úr valamelyik kamrájából nyílott a feleség kis kamrája, majd nagyobbik szobája, amelyet 1635-ig „szenes háznak” neveztek, nyilván belső, talán kandallós fűtése miatt. Miután Batthyányék huzamosabban Rohoncra tették székhelyüket, 1637-re fehér mázas kemencét építettek a szobába, falait pedig aranyozott bőrkárpitokkal, később vörös és sárga atlasz kárpitokkal díszítették.381 Ez megfelelt az európai és magyarországi kastélyépítési szokásoknak, ahol az úrnő szobái általában férjéhez hasonló méretűek és beosztásúak voltak, a kettőt pedig valamiféle személyes közlekedőút kötötte össze.382 3| ’Garas: Festészet 145. Ld. még: „12 öreg keptűl” 570 forint, 1636. jún. 25., 1637. jan. 10.: „Rohonci és újvári épületekre mindenféle költségrűl avagy erogatiórul való computus”: MOL P 1322. Épít. ff. la-14. 376InvRo 1661. 185. 377Koppány: Művészek 189. 378Koppány: Művészek 187.; Galavics: Török elleni harc 10. 379InvRo 1650. 176-177. 380Hoppe: Frauenwohnräumen 153-154. 381InvRo 1634. 366-377.; InvRo 1635. 314-322.; InvRo 1637. 253.; InvRo 1650. 193. Vö. Gregor Ferenc. „Színesház” volt-e az egykori szenesház? MNy 67 (1971) 464-466. 382Hoppe: Frauenwohnräumen 154. 159.
